MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1968

1968-01-17 PB_49 - 1968_PB 49/13

ti - 13 A gáz bevezetéséhez a fogyasztók részére a legjobb tudomásom szerint biztositható hitel és ezt részünkről mindenképpen támogatjuk is. ígérhetem, hogy a megye további'gáz felhasználási programjához részünkről minden segítséget megadunk. Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes: Sok tisztázatlan kérdés a felszólalások során nem maradt. Az előterjesztés rendkívül jó, pontos munkát tükröz. A javaslatok is túlnyomórészt olyanok, amelyek feladatokat jelentenek. Ezeket meg kell és meg is fogjuk valósitani. Több oldalról - a pártbizottság és a tanácstagok részéről is az elhangzott felszólalásokban tükröződött az, hogy a gáz drága. Ugy érzem, hogy ezt a kérdést nem kielégítően válaszolták meg Bese és Eencze elvtárs, Ez érthető is, nekik nem drága, ők eladják a gázt. Nekem az a véleményem, hogy a gáz drága, s 'legalább ennyit meg kell tenni a fogyasztók fele, hogy elismerjük. Szeretném megmagyarázni, hogy miért nem olcsóbb a gáz és miért nem lesz a közeljövőben olcsóbb. Az első az, hogy a mi energia gazdálkodásunk szerkezeti összetételében éppen olyan változások mennek végbe ezekben az években, mint más országokban. A tüzelőszén aránya csökken, előtérbe kerülnek a szénhidrogén alapanyagú tüzelőanyagok. Ez a folyamat rendkívül széleskörű gazdálkodási és társadalmi problémákat vet fel, nemcsak szocialista, hanem tőkés országokban is. De minket elsősorban a saját problémáink érdekelnek ezen folyamat kapcsán. Ismeretes az elvtársak előtt, hogy az elmúlt években több, mint 100 ezer bányász volt, akik a föld alatt dolgoztak. Erre azért volt szükség, mert energia gazdálkodásunk több mint 80 %-át szénenergiával biztosítottuk* Az ipar rohamos fejlődése a felszabadulás után növelte energia ellátási gondjainkat. Ennek érdekében az állam rendkívül nagy befektetéseket eszközölt a szénbányászatban, évenként több milliárd. Et-ot. így a széntermelés 7—8 millió to-ról több, mint 30 millió tora emelkedett. Ez a nagy befektetés és az ott dolgozók nagy létszáma egy visszafelé vezető utat igen nehézzé tesz. Fontos a bányászok foglalkoztatása a beruházások megmentése miatt. Ilyen körülmények között nem lehet azt csinálni, hogy a szénbányászat termelését olyan mértékben fejlesszük vissza, mint ahogy erre mód lenne. Ha pedig igy van, akkor tudomásul kell venni, hogy energia gazdálkodásunkban ezávben mintegy 60 >£-ban a szén biztositja az energia termelést. Bz a széntermelés az országnak ráfizetéses, s a kiegyenlítődés mutatkozik meg a gáz árában is. Amig nem valósul meg a szénbányászatban is az, hogy gazdaságosan termel, ezt a ráfizetést pótolni kell más energia termelő szektorokban. Mindez terheli a földgáz és a kőolaj termelés önköltségét• A szénbányászatban is folyamatban vannak olyan változások, amelyek gazdaságosabbá teszik a szénbányászat önköltségét* A nem gazdaságosan termelő aknákat leválasztják. Különösen fogja emelni a szánbányászat önköltségének csökkenését az, hogy jelentősen át tudunk tárni a külszíni fejtésre. Gyöngyösvisontán egy hatalmas erőmű épül, s mire teljesben kifejlődik, a magyar széntermelésnek mintegy 1/3-át f o jja-^p^-odukálni. I , SZil*£p „<-\ V ^—