MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1968

1968-01-17 PB_49 - 1968_PB 49/10

- 10 A mesterséges zöldtakarmány szárításnak az is óriási előnye volna, hogy a hagyományos módon szárított szénába foglalt karotinnak kb. négyszeresét tartalmazza. A téli takarmányozási viszonyok mellett van az állattartásban igen nagy jelentősége a karotinellátásnak. Az állatok egészségi állapota, de pl. a tejtermék minőségének szempontjából is fontos. Egy bőséges karotinellátásban részesülő tehén tudvalevlőleg A vitaminban gazdagabb tejet termel, amiből értékesebb vaj lesz előállítható. Számitásba vettük, milyen kedvező hatása volna a sertésférőhelyek fűtésének, a növendék és hizóállatoknál. Közismert, hogy télen elsősorban a sertésférőhelyek hőmérsékleti és páratartalmi viszonyai miatt a téli fialásu malacok jelentős része elhullik. Nemcsak a malacok

? hanem a süldők és hizók között is télen nagyobb az elhullás es a kényszervágás aránya, elsősorban a rendkívül változó hőmérséklet és magas páratartalom miatt. A veszteségek egyrésze elkerülhető volna, ha a téli hónapokban a fiatal sertések és hizók szállásait az állatok igényének megfelelő hőmérsékleten és páratartalom mellett tartanánk. A megyei Népi Ellenőrzési %zottság által le észitett vizsgálatadatai szerint a megye termelőszövetkezeteinek sertésállománya, kb. 26 %-a. hullik el, illetőleg kerül kényszervágásra. Kincsének kísérleti adataink arra nézve, hogy a megfelelően kondicionált sertésszállásokon mennyivel lehetne csökkenteni az elhullás és kényszervágásból származó veszteséget. Becslésünk szerint 10 f-kal csökkenthetnénk ezt a veszteséget akkor, ha az igényes, kényesebb fehér hússertések fiatalkorban és télen kedvezőbb elhelyezésben volnának. Ez a mutatkozó különbség az orosházi járás sertésállománya figyelembevételével több, mint 2000 állat. Az 19 66 év adatai alapján negyedévenkánt összehasonlítottuk a járás termelőszövetkezeti sertéshizlalásának adatolt a takarmány hasznosítás oldala második, harmadik és negyed: első negyedben 1 kg. élősulyg^ kot használtak fel. Az első negyedben - a téli hidegek miatt a sertáshizlalásnál 10 JS-kal több abraktakarmány került felhasználásra. A hizlalás volumenét tekintve ez az abrakfelhasználás! többlet 1372 q. Élihez hozzátartozik, hogy addig, amig a 3 évnegyed átlagában a hízósertések súlygyarapodása napi 440 gramot tett ki, - az első negyedévben 390 gramm volt. Az állatok téli nagyobb kalóriaigényét drága abraktakarmánnyal kellett pótolni, holott itt is fűtéssel, gázenergia felhasználással, szervetlen anyaggal lett volna pótolható. A húsellátás szempontjából legnagyobb jelentőségű két állattartási ágazatnál indokolt volna siettetni a terüle tűitek ön lévő földgáz fűtési célra történő széleskörű felhasználását. jról. Megállapítottuk, hogy a _k évnegyed átlagértékéhez képest az nrara'DodÁah.oz fél kc-mal több ábra[0