MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1968

1968-01-10 PB_47 - 1968_PB 47/5

4­1 A termelőszövetkezetek túlnyomó része takarmányhiányos. A takarmányt szerződött termelésre kapják, s ennek érethető a hatása, mert szabad piacon élő baromfit nemigen lehet kapni. A keltetőállomások szerződés nélkül nem tudnak tojásokat tenni a keltetőgépekbe, s igy kapacitásuk nincs kihasználva. Erre a vonalra fel kell erősen figyelni . M3SZÖV, Földszöv. vonalon programozzák be magukat, mert probléma lesz. A sertésprogrammal kapcsolatban ; Kardos elvtárs már emiitette a kor­szerüsites kérdését, ehhez hozzá kell tenni, hogy nem is a legfejlet­tebb korszerűsítéshez szükséges a 600 millió forint. Azok a termelőgazdaságok, amelyek jelentős mértékű takarmányhiánnyal rendelkeznek erősen latolgatják, hogy a 34-0-350 Ft-os takarmányár mellett a 20 forintos sertés hizlalása sem gazdaságos. Az ilyen ter­melő üzemek felé mi csak politikai oldalról tudunk magyarázni, hogy a népgazdaságnak szüksége van a hizott sertésre még akkor is, ha ép­pen a pénzüket kapják vissza. Fő feladat , hogy minden termelő üzem belsőleg oldja meg a takarmányfedezetét, saját maga állitson elő ta­karmányt, mert vásárolt takarmánnyal nem gazdaságos a termelés, ; Az ország húsellátását minden körülmények között meg kell oldani. Kardos elvtárs többek között felvetette, hogy a Tsz Szövetség megaka­dályozza a jelenlegi időszakban a szerződéskötéseket, és olyan felté­teleket szabott az Állatforgalmi felé, mely pillanatnyilag gátolja a szerződéskötések menetét. A Szövetség valóban szabott olyan feltéte­leket, amelyekkel kapcsolatban a vállalatnak és a termelőszövetkezetek­nek közösen meg kell egyezni egyes kérdésekben; 1./ Kikötöttük - a jogszabályok alapján -, hogy amelyik tsz. rendel­kezik átvevőhellyel, mérleggel, a telephely megközelíthető jármüvei, ott az állatok átvételét helyben kell eszközölni. Nem vitatom, hogy nem hátrányosabb a korábbi átvételi módhoz, de az alapelvhez nem; 1 kg-al magasabb súlylevonást kap igy a vállalat, mert korábban ami­kor a tsz beszállította az állatot, addig az veszitett súlyából. Ha ilyen formában történik az átvétel, akkor nincs probléma. 2,/ Ha a tsz-nek nem áll rendelkezésére átvevőhely, akkor köteles az állatot beszállítani. A kikötés; egy órán belül meg kell kezdeni a mér­legelést, s minden további óra várakozás után az apadó kevesebb legyen. A szállitási rendelkezés ugy szól, hogy a teljesítő vállalat köteles az állatokat a mérleghez szállítani, a mérlegről az áru további útja a felvásárló terhére megy. Mivei a tsz emberei ugy is ott vannak, s ha a vállalat megkéri őket, hogy az állatokat a vasúthoz szállitsák, ebben az esetben 6.- Ft-os órabért köteles fizetni. Azt hiszem ez sem tisztességtelen felvetés? Nem akarjuk, hogy egyik vállalat s sem előnyösebb, sem hátrányosabb helyzetbe ne kerüljön. Ezzel kapcsolato­san nagy problémák nincsenek, az adott körülmények között a vállalat­nak mindenkor az adott tsz-el kell megegyeznie. Miért állnak a szerződéskötések az Állatforgalmi Vállalatnál ? Feb­ruár, márciusban lesz az állatok szállitása, és még nincs szerződós­kötés!? Megnéztünk egy pár kirendeltséget. Magam Szarvason jártam, ahol elmondták, hogy november közepe óta éjjel-nappal dolgoznak, min­den emberük be van osztva az 1967. évi szerződések alapján az állatok átvételére, átadására. Képtelenek a szerződéskötésekkel foglalkozni, mert a termelőszövetkezeteknek szükségük van az állatok súlyának meg­felelő összegre. Nem jelenti azt, hogy a meglévő állatállomány nem ke­rül leszerződésre, szabad piacra egyik tsz sem kivan az állatokkal men­ni. A mérleghiányos tsz-ek problémája; A mi területünkön kb. 19 termelő­szövetkezetben várható mérleghiány. Probléma az, hogy amig,ezeknek..a tsz-eknek mérleghiányuk le nincs rendezve, valamint "termelesí tervü­ket a közgyűlés nem hagyja jóvá, semmilyen hitelt nem kaphatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom