MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965

1965-04-21 PB_31 - 1965_PB 31/25

- 24 ­ugy gondoljuk, hogy ne általános intézkedések képezzék e munka feladatát, hanem községenként konkrétan kell meghatárózni azokat, s annak betartását szigorúan megkövetelni, A pártbizottság elé terjesztett jelentés kiegészítéséül ezeket tar­tottuk szükségesnek elmondani. Hozzászólások: Dr Barkóczi István ^LVT/u£3 : /Eüzesgyarmat állatorvos/ Rendszabályok­kal a száj- és körömfájás terjeddsát megoldani nem lehet. A Köz­ponti Bizottság reálisan értékelte azt, I mi az oka annak, hogy ennyire elterjedt, akkor megállapították, hogy megfelelő ol­tóanyag hiánya,idézte elő. Sajnos, ez a Megállapítás jelenleg is érvényben van , Enélkül nem tudjuk a terjedést megállítani. A ta­vaszi mozgással a terjedés lehetősége obb. Elfogyott a takar­mány § a jószágot vagy kiengedjük a legelőre, vagy' óhendöglenek. or rendezik és mikor talál kielégítésre az a nagy igény, amely az oltóanyag terén fellépett? Az a téves szemlélet uralkodik gügyi körökben! hogy rendészeti szabályokkal inog lehet aka­dályozni a terjedést. Ez nem lehetséges! Az egyik intézkedés a másikat éri, mindenki igyekszik menteni, ami menhető, de az alap­vető dolgokat nem kjük biztositani. Szeghalom járás területén • ik két földrüvesszövetkezeti keze­lésben lévő hizlalda. Ezek a hizlaldát: korszerűt lőnek, nagy a takar­mányfelhasználás. Ezekre e legminimálisabb lefektetést sem lehet eszközölni. .estyán István e1vtárs: /Sarkad járási pártbizottság titkára/ Magam rászéről az Írásos'"anyagot, valamint a szóbeli kiegészítőt elfo­gadom, egyetértek vele. Az irásos anyagban a feladatok helyesen vannak meghatározva. Helyesen van meghatározva az, hogy az 1CC5-Ö3 gazdasági évben milyen tennivalóink vannak a Mezőgazdasági ter­melés további növelése érdekében, azt kérjÜL-: a felsőbb szervektől, ! ogy amikor közelednek a ter­melőszövetkezetekben a zárszámadások, akkor jó lenne, ha a járási szervek véleménye nélkül nem tennének .' ' gtet a termelőszövet­itekben az oszthatóság tekintetében. Ham tekintély probléma ez. Hanem mi közelebbről ismerjük az adott termelőszövetkezet prohlé­íit. Mi azon erőlködtünk az 1964—es gazdasági évben, hogy a tar­talékolást a termelőszövetkezetek erejükhöz mérten biztositsá Nyilvánvaló, hogy ez az oszthatóság rovására ment volna.De mi abból indultunk ki, '-orban akkor biztositható a beter­vezett osztható rész, ha a termelési oldal a tervet teljesiti, túl­teljesíti. Ezen a téren az történt, h armelőszö^ szeteink fctek a megyei szervekhez, itt igeretet kaptak, ha ez'jrt alakult ugy a helyzet, hogy egyes termelőszövetkezeteknél lényegében csök­kent a közös alap, Eü " s küzdöttünk akkor, amikor a felsőbb szer­vektől Ígéretet kaptál: arra, hogy bizonyos összeget még ki lehet osztani. Az a kérésem, hogy a felsőbb szervek ezzel kapcsolatban mindig beszéljenek a járási szervekkel. Nálunk az történt, hoj összeült egy sz >b bizottság, és megegyeztünk abban, hogy melyik termelőszövetkezetnek mit lehet osztani,A termelőszövetkezeti v ­zetők ezzel nem értettek egyet, jöttek a felsőbb szervekhez, foglalkozik sem az irásos, sem a szóbeli jelentés a járási ta­náesok mezőgazdasági osztályainak az ellenőrző, giomző mun al. Véleményünk szerint a mezőgazdasági osztályok sok esetben objek­tív okok miaut nem képesek a feladatuknak eleget tenni, A járási tanács vég ajtó bizottsága elég sürün tüz napirendre mez",. í.a­sági jellegű problémákat. Ezeknek az anyagoknak az előkészítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom