MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965
1965-01-22 PB_30 - 1965_PB 30/9
9 - § lehet következtetni. Ugyanakkor a K 0 sáripari Vállalatnál a dolgozók 27, a Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál 59• az Orosházi Vas- ós Kályhaipari Vállalatnál 14, a Megyei Vegyesipari Vállalatnál 16 %-a 125 % feletti teljesítményt ért el. A KSH megyei Igazgatósága által az 1961-es normarendezés óta megfigyelt hónapokban összesen 15 hónap közül a Békéscsabai Ruhagyárban a dolgozók csak 3 hónapban érték el átlagosan a 100 %-ot, A Gyulai Harisnyagyárban 7 hónap közül csak 1 hónapban teljesítették átlag 100 % felett a dolgozók. Bár meg kell jegyezni, hogy a békéscsabai gyáregység az elmúlt évek során folyamatos anyagellátási problémával küzködött. A termelés gazdaságosságának fokozása érdekében a Központi Bizottság határozata alapján felül kell vizsgálni a vállalatok alk almazotti, azon belül is az ^a dminisztratív alkalmazottak létszámnövekedésének realitását. Különös figyelemmel az átszarvezett vállalatok létszámára, és biztositani kell, hogy az átszervezési céloknak megfelelően csökkenjen. Az Adminisztratív alkalmazottak létszáma az elmúlt év folyamán a megyében 103 fővel, közel 7 %-kal növekedett az ipari vállalatoknál. A Békéscsabai Konzervgyárban 1964-ben 3 %-kal kevesebbet termeltek mint az elmúlt évben, s csaknem 12 %-kal több adminisztratív munkaerőt foglalkoztattak. Hasonló tapasztalatok vannak az átszervezett megyei vállalatoknál i8j melyeknél az átszervezés nem eredményezte az adminisztratív létszám csökkenését, éppen ellenkezőleg, a munkáslétszámnál is nagyobb mértékben növekedett, A Tégla- és Cserépipari Vállalatnál az átszervezés előtti évhez képest 1964-ben 10 %-kal több munkást, ugyanakkor 13 %-kal több adminisztratív dolgozót foglalkoztattak, A Megyei Husipari Vállalatnál az átszervezés előtti évhez képest 1964-ben a munkások létszáma 6 %-kal csökkent, az adminisztratív dolgozók létszáma pedig 21 /á-kal növekedett. Az állami építőiparban 1964-ben 1,5 %-kal kevesebb munkást, s viszont 11 %-kal több adminisztratív munkaerőt foglalkoztattak az 1963, évinél, A szövetkezeti építőiparban a termelők létszáma egyév alatt 10 %-kal, a nem termelőké pedig 25 %-kal nőtt, A termelékenység emelésének egyik legfőbb tartaléka a műszaki szinvonal állandó és következetes fejlesztése. Angliaiatok többségénél az "eddigi tapasztalatok szerint számottevő eredményt nem lehet felmutatni a műszaki fejlesztésben. A műszaki fejlesztés kérdését nem lehet általánosságban tárgyalni, azokat konkrétan, a helyi problémák megoldásán keresztül kell a termelékenység növelésének eszközévé tenni. Meg kell teremteni az .összhangot a vállalati feladatok és az ujitási feladatterv között, Fel kell számolni azt a káros szemléletet, hogy ha fejlesztünk, a feladataink nőnek meg. Éppen ezért javasolja a végrehajtó bizottság, hogy a megyei pártbizottság kérje fel a Műszaki Tudományos Sgyesületek megyei Szö_ vétségét, hogy ez év első felében mérje fel a műszaki jfejlesztés helyzetét és készitsen tanulmányt annak megjavítására. A műszaki színvonal fejlesztése azt is szükségessé teszi, hogy a jövőben megalapozottabban foglalkozzunk a műszaki munkakörben dolgozók továbbképzésével és a már napjainkban jelentkező mérnök ós technikus szakkáderhiány tervszerű pótlásával, ünnek indokoltságát az alábbiakban szeretnénk érzékeltetni. Mérnöki beosztásban jelenleg 905 fő dolgozik, melyből megfelelő iskolai végzettséggel 567 fő rendelkezik. A jelenlegi szükséglet 1098 fő, s ebből mindössze 52% rendelkezik munkaköri beosztásának megfelelő képesítéssel » Technikusi beosztásban 2616 fő dolgozik, ebből megfelelő végzettsége 1563 főnek van, a 2900 fős jelenlegi szükséglethez képest munkakörének megfelelő végzettséggel a technikusoknak mindössze 36 %-a rendelkezik. 3 gf: