MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965
1965-01-22 PB_30 - 1965_PB 30/4
h - 3 i Baromfifeldolgozó Vállalat baromfihizlaldáját, a mezőgazdasági jellegű létesítmények közül a battonyai magtárt, a békési, bókéssámsoni, a gyomai és az orosházi tehénistállókat, a dévaványai tojóházat. A felsoroltakon kivül számos objektum megépítése húzódott át az 1965-ös évre.*A mezőgazdaság a termelés volumenében az ötéves terv célkitűzéseit időarányosan nem teljei/si tette sem az állattenyésztésben, sem a növénytermesztésben. /Az állatállományban, elsősorban a sertés számszerű változásában nagy ingadozások vannak. ünnek következtében a kocaállomány a 1 tervidőszak negyedik évében csak 86 %~a. az 1965-re tervezettnek, a tehénállományé 83 %• A hasznosult szaporulat alacsony, & .. hlzlalási ós a tejtermelési színvonal elmaradt a tervezettől. A növénytermesztésben a kenyérgabona és a takarmányt©rmés hozamai a kukorica kivételével jelentősen elmaradtak a célkitűzésekhez viszonyítva. Búzából 180 kg-al, ősziárpából 3^0 kg-al, tavaszi árpából 670 kg-al, silókukoricából 32 q-val, lucernaszénából 9,5 q-val termett holdanként kevesebb a második ötéves tervben 1964-évre előirányzott átlagoknál, A mezőgazdasági termelés terén a célkitűzésektől jelentkező ler maradás, a meglévő problémák mellett, amelyekről a későbbiek során meg szó lesz, a tervezés irreális voltában is keresendők. Mindezeket felismerve, a kormány az 1965. évi népgazdasági tervben az adottságokat figyelembevéve. határozta meg a megye terme\ lési és a felvásárlási feladatait, í3zek lényegesen kisebb ütemet I irnak el&\ mint a megye ötéves tervének eredeti célkitűzései, / Az előbbiekben tett megállapítás tehát sem az irányitó szervek, ( sem a mezőgazdasági üzejnek-Jre&#-tői -e&át&ár-a-naía--adhat felmentést ez évi terveink maradéktalan teljesítése alól, A termelés mennyiségi hiányain túlmenően a leglényegesebb probléma megyénkben is, hogy a termelés gazdaságosságának növelése elmarad a követelményektől. Az ipari és az építőipari termelés növekedésiben a termelékenység részaránya megközelítőleg sem L kielégítő, A megye szocialista iparában az egy foglalkoztatottra j utó termelés lényegesen kisebb ütemben nőtt, mint maga a termelés, előzetes felmérés alapján a kb, 25 %-os terméstöbblet mellett a termelékenység csak 10 %-kal növekedett 1963-hoz képest. A megyei székhelyű hét iparvállalatnál az 1964-. évben elért termeléstöbbletet több mint kétharmad részben létszámtöbblettel biztosították. /Az itt közölt számadatok némileg eltérnek az írásbeli anyag vonatkozó részétől, mert abban a termelékenység csak a munkáslátszámhoz, a jelenlegi mutatóban pedig az összes foglalkoztatottra van viszonyítva, amely reálisabb helyzetmegítélést tesz lehetővé,/ Az állami építőiparban a terv 15 százalékos, a szövetkezeti építőiparban 7 százaiákos termelékenységnövekedéssel számolt 1964—re. Az első 11 hónapban a termelékenységi tervet csak a tanácsi r építőipar teljesítette, illetve 5 százalékkal túlteljesítette. Az állami építőipari vállalat termelékenységi szintje ezen időszak alatt 10 százalékkal elmaradt az éves tervben előirányzottól, 3 százaiákkal alacsonyabb volt, mint 1963-ban és 10 százalékkal kisebb, mint 1962-ben, A szövetkezeti építőiparban a tervben előirányzott termelékenység-növekedésből 11 hónap alatt semmit sem valósítottak meg. Az ipari üzemek gazdaságosságát jelenleg még csak az első háromnegyedévi adatok alapján lehet megítélni /az éves mérlegbeszámolók elkészítése jelenleg van folyamatban/. A 9 havi eredményekben, illetve eredménytelenségekben azonban kifejezésre jut a munka termelékenységének alacsony színvonala, a munkaszervezési problémák, a munkaerőtartalékok kihasználatlansága, a termelés egyenetlensége ós a mórtéktelen túlóráztatás. A