MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1964

1964-03-20 PB_26 - 1964_PB 26/41

- 40 i5. sertés váráslás 1/3-a a háztájiból jött. Legjobb volt az összes megyék között Békés megye, Ugy látszik, hogy valami probléma van a háztáji gazdaságokkal való szervezett, módszeres foglalkozás terén. Az anyagban szerepel az, hogy 46 termelőszövetkezet vállalta azt, hogy jobban kifejleszti a sertéstenyésztést. Ugyanakkor az anyagban az is olvasható, hogy miután megállapodtak a 46 termelőszövetkezettel, utána nem sokat törődtek velük. A törődés egymagában nem sok, A szakosítás csak ugy lehet eredményes, ha az anyagi eszközök elosztásánál ezt alátámasszuk. A jovö évtől kezdve feltétlenül meg kell ezt csinálni. Itt van a kunágotai tapasztalat. Amit a Győri elvtárs elmondott - megfelel a valóságnak. Helyes a megyei pártbizottságnak ez a törekvése, A jövőben néhány helyen, ahol a feltételek biztosithatók, szintén hozzanak létre ilyen ,_ termelőszövetkezetek közötti sertéshizlalási vállalkozást. Ami utána következik a jelentésben, azzal vitázni lehetne, mert az indokolás nem valami sikeres, sőt nem is jói "A jövőben néhány helyen^ elsősorban olyan községekben, ahol néhány óv múlva a termelőszövetkezetek egyesülnek, hasonló célra társulásokat kell létrehozni". Az egyesülés ós a társulás különböző dolog, A társulást nem szabad a majdani termelőszövetkezeti egyesülésként felfogni, Ezzel agyon-ütjük a társulást, E két dolgot ne keverjük Össze, Az a kérésem, hogy ezt az anyagból hagyjuk ki. Tul nagy termelőszövetkezetek összehozása nem fog az ügy javára válni. A jelentésben szerepel az, hogy Békés, Sarkad, Szeghalom járásban létre kell hozni törzslibatenyésztő telepet. Helyes ez a kezdeményezés, -A háború után nagyon lecsökkent Magyarországon a libatenyésztós. A mezőgazdaság álaLakulása, a nagyüzemi gazdálkodás megszületése után még tovább csökkent, A libahús, toÜ, máj nagy hasznot jelent. Itt az ideje annak, hogy társadalmi erőkkel is elkezdjük a libatenyésztés fellendítését, Ehhez az szükséges, hogy^ legyen tenyószanyag. Hoztunk be az elmúlt években külföldről nagyhozamu, jól tojó libát. Az idén már a keltetőállomások 100 ezer kislibat tadnak adni a termelőszövetkezeteknek. Ugy gondolom, hogy ezeket a libatenyésztő telepeket elsősorban ilyen libákkal kellene ellátni. Ez a fajta 30 drb, tojást ad a magyar fajta 10-12 darabjával szemben. Ezzel kapcsolatban két irányban kell elindulni. Az egyik az, hogy az erre vállalkozó termelőszövetkezeteknek adjunk elegendi kislibat, hogy nagyüzemileg berendezkedjenek soványliba nevelésére, A tömést is meg kell oldani. Adják ki a soványlibát az asszonyoknak, pénzért meg fogják azt tömni, A másik dolog az, hogy el kell kezdeni a háztáji libaállomány lecserélését. Ennek a tervét ebben a megyében is ki kell dolgozni, Foglalkozik a jelentós azzal, hogy a tojástermelós növelése érdekében Békéscsabán, orosházi, mezőkovácsházi járásban erre legalkalmasabb termelőszövetkezetekben tojástermelő telepet kell létrehozni. Ezeket a telepeket megfelelő alapanyaggal kell ellátni. Ezzel egyidőben el kellene kezdeni a háztáji állomány fokozatos lecserélését megfelelő fajtával. Ennek a programját is dolgozza ki a megye, A jelentésben nem szerepel konkrétan meghatározott határozati javaslat, Supala elvtárs beszámolójában sem volt pontokba szedett határozati javaslat. Azt javaslom, hogy igy ne fogad-