MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1964
1964-03-20 PB_26 - 1964_PB 26/28
27 mellett az állatállomány ? elsősorban az anyalétszám kedvezőtlen alakulása eredményezte. Szarvasmarha ós a sertésállomány, ezen belül a tehén és kocaállomány fejlődése az elmúlt évek során nem volt egyenletes. A szarvasmarhaállomány 1960-tól 1963-ig minden évben növekedett, 19 63, év folyamán azonban csökkent. A tehénállomány 1962-ig növekedett, 1963-ban pedig^ d ezer darabbal csökkent. A sertésállomány 1962-ben az eddigi legmagasabb szintet érte el, 1963-ra viszont 100 ezer darabbal csökkent. Arányaiban ugyanebben az időszakban még nagyobb mértékben esett vissza a kocalétszám. A visszaesés elsősorban a háztáji állományban jelentkezett. A háztáji állomány csökkenése sokkal gyorsabb ütemű, mint ahogyan a közös létszám nőtt, A problémát fokozza, hogy termelőszövetkezeteink I963, év végére tervezett tehénállománnyal szemben 350 darabbal, kocából ;?73 darabbal hoztak kevesebbet, A közös gazdaságok az elmúlt évek során megyénkben a háztáji árutermelésben törtónt kiesést a tojás kivételével ugyan pótolták, azonban a népgazdaság egyre növekvő Igényeinek kielégítése szempontjából a háztáji állomány csökkenését a közös gazdaságok további fejlesztése mellett két okból kell biztosítani Í 1./ A háztáji és az egyéni gazdaságok árutermelésének volumene megengedettnél gyorsabb csökkenő tendenciát mutat, fígy háztáji és egyéni gazdaságra jutó árutermelés 1963-ban 1960-hoz képest vágómarhából mintegy 10 kg-mal, vágósertésből 104 kg-mal, vágóbaromfiból 19 kg-mal f tejből 14 literrel, tojásból 128 darabbal csöleként, ugyanakkor a központi készletekből való fogyasztási aránya nőtt. 1960-ban tejből saját termelésű fogyasztásra 57»5 százalók volt, 1963—ban pedig csupán 41 szazalék. Hentesáruból és füstölt húsból a megye paraszti népessége 1963-ban közel 3004 mázsával fogyasztott tübbet a központi készletekből, mint 1960-ban. 2./ Az anyagi ösztönzés jelenlegi rendszere mellett az abraktakarmány mintegy 5^—55 százaléka a háztáji gazdaságokban „ van ? s igy a beállott csökkenés egyáltalában nem indokolt. A népgazdasági szükséglet tejből, húsból való kielégítése szempontjából elsősorban a tehén és a kocalát számot kell eddiginél gyorsabb ütemben növelni. 1./ 31 kell érni, hogy a termelőszövetkezetek az év vegére tervezett anyalótszámot már a fél óv végére biztositsók. A nőivarú tehénállomány kivágását nagyobb mértékben kell korlátozni. Nem lenne helytelen olyan gyakorlatot folytatni, hogy üszőt csak egyszeri elles után engedjék kivágni termelőszövetkezeteink. 2,/ Sertésállomány gyorsütemű fejlesztése és 1965, évi alapanyag biztosítása érdekében tsz-eink minden továbbtartásra alkalmas kocasüldőt állítsák be tenyésztésre. Szükséges, hogy a közös és háztáji gazdaságok állományfejlesztóse érdekében egészségesen kooperáljanak. Javasoljuk, hogy az 1-2 helyen - főleg orosházi járásban - jelentkező kezdeményezések elterjedjenek a megyében. Orosházi termelőszövetkezetek pl. tervezettnél több kocát állítanak be és vemhes kocákat kiadnak háztájiba ugy, hogy azok hizóleadási kötelezettséget vállalnak helyette. Vagy egy másik módszer: a tsz a süldőt visszaveszi. A tsz a kocára cseretakarmány ellenében biztosítja a tápot és kötelezettséget vállal arra, hogy 3 év múlva a kocát vissza1? v ^
