MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1964
1964-03-20 PB_26 - 1964_PB 26/15
- 14 1 ,:.ács János Tisztelt Pártbizottság! ülés! Az előterjesztett s , a ki zi éa a határozat igen komoly mértékben foglalkozik az építőipar helyzetével, Ka megnézzük az 1960—as évi Politikai Bizottság határozatát, akkor láthatjuk, hogy a két határozat között logikai Összefüggöm vas* Meg kell mondani őszintén, hogy az 1960-as Politikai Bizottság határozata alapján nem léptünk kellően előbbre az építőipar koncentrálása terén, és ez nagyon helyesen magyarázza a kiegészítés. Az eddig elért eredményeket csak decenralizáláanak nevezhetjük, A Politikai Bizottság és a Hegyei Pártbizottság helyesen határozza meg az elkövetkezendő feladatokat. Igen fontos a munkaerő helyes elosztása, megszervezése, a munkatermelékenységének fokozása, az építőipar korszerű technológiájának alkalmazása, meghonosítása. Nagy hiba, hogy az épitőipari vállalatok igen rosszul vannak ellátva anyaggal, sok esetben a dolgozókat kényeelén inproduktiv munkával laikoztatni anyaghiány miatt. Ugyancsak a szakmunkások is segédmunkásként dolgoztak a vállalatnál* ebben az időben, 19&3 évben igazolatlanul hiányzott 430 nap, fizetés nélkül hiányzott 164 nap, igazoltan távol 722 nap, mely Össaescn 1J536 napot tesz ki. Vizsgáltuk egyes munkák átfutási idejét, hogy milyen kihatással van a szervezés, az a J-ány és a decentraltság. Megállapítottuk, hogy 10 hónap alatt viteleztek ki egy óvodát, melyet rendes körülmények között 5-*6 hónap alatt kellett volna elkészíteni. Nyilvánvaló, hogy ilyen átfutási idő nem alacsony és ilyen körülmények között nem tudjuk a feladatokat teljesíteni. Az épitőipari vállalatok gépesítésének megoldása is igen fontos feladat, a Gépesités megfelelő arányban emelné ezeknek a vállalatoknak az I millió Pt-os értékhatár problémáját. Azonban jó lenne la a gépesités fokát nem az értekhatárhoz szabnánk, hanem lehetői nagyságrendben, mint ahc ezzel a li beszámoló is foglalkozik, A termelőszövetkezeti épitŐbrigádokkal kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy azok szükségességét látjuk, azonban az itt feriálló vitás kérdéseket rakjuk a helyükre, mint pl, az építkezés foka, a bérezés rendszere, stb. Az állami építőiparban a dolgozók kevesebbet kerestek, mint a termelőszövetkezeti brigádoknál. Az állami épitőipari dolgozók keresete kb, 2000.- Pt-ra tehető. Itt egy rendszert kell nekünk kidolgozni, akkor nem fordul elő, hogy az építőipartól a szakmunkások erre tendálnak, és bizonyos termeleskiesést is jelent nekünk. Az 1964-év munkálatainak előkészítése, A Politikai Bizottság határozata előírja, hogy az épitőipari vállalatok az évi tervüket első negyedévben 18 $-ra teljesítsek. Mi ezt vizsgáltuk, hogy a kitűzött feladatoknak mennyiben tettek eleget. Eddig ez sajnos ugy néz ki, hogy csali 7 fc-ra fogja teljesíteni az első negyedéves tervét. Legfőbb indok az, hogy - mint a Cserépipari Vállalatnál is felvetődött - nem kapnak anyagot. Javasolom: a központi anyagellátás megszervezését, mivel a vállalatoknak jelenleg 19 helyről kell az anyagokat beszerezni, (6
