MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1964

1964-07-30 PB_27 - 1964_PB 27/3

- 2 hagyva az ötéves tervben meghatározott őszi-tavaszi árpa arányt /83 % őszi, 17 % tavaszi/ pl. a szeghalmi járásban az árpa összvetésterületének 61.8 % tavaszi árpa volt és csak 38.2 %-a őszi árpa. Még szembetűnőbb az orosházi járásban a 43,3 %-os tavaszi árpaterület az összárpán belül, hiszen itt még talajadottságokra sem lehet hivatkozni^ mint esetleg a szeghalmi járásban. Ezeket tanulságkent az őszi vetések tervezés© érdekében vetjük most fel, az őszi árpa el nem vetése ne ismétlődjön ez évben. Ehhez járul, hogy a szokatlanul erős jégverések az árpában tettek legtöbb kárt. /Összes megállapitott jégkár 21 221 kh-on 14 583 98b ft./ A KB 1964.februári határozatában kiemelten szereplő cukorrépa vetésterületét az eredetileg tervezetten felül csak 800 kh-val növeltük, bár 2000 kh-val kellett volna. A vetést követő kedvezőtlen időjárás ós vetéshibák következtében 1500 kh-on újra kellett vetni, s az egész répavetésünk tőállománya kb 80-85 %-osnak becsülhető. Ebben jelentős felelősség terheli a vetőmagot biztosító szerveket, mert a koptatott mag minősége - szemnagysága - nem volt megfelelő és nem a jelzett volt, s a szemenkénti vetőgéppel törtónt vetések hiányosak lettek. A gazdaságok szakembereit ennek tanulsága a jövőben konkrétabb ellenőrzésre inti., a vetőmagot szolgáltató szerveket pedig nagyobb felelősségtudatra, Másik kiemelt növényünk, a cirok előirányzott vetésterületét sem tudtuk biztositani, mert nem vetette el az előirányzott területét Békéscsaba és Orosháza város. Lényegében e két város mezőgazdaságát irányitó szervek nem társultak azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyeket a KB ez év februári határozata alapján a megye más területének vezetőszervei tettek, erőtlennek bizonyultak ebben a kérdésben a népgazdasági érdekek érvényesitésót illetően, íüvja fel a PB mindkét ^város pártbizottságát és tanácsát, hogy szerezzenek érvényt saját területükön a népgazdasági érdekeknek e vonatkozásban is. Annál is inkább, mert a következő évben a cirok vetésterületének további 1000 kh-val történő növelésére kapott a megye feladatot. A tavaszi növényápolás munkáit mindenütt a tavalyinál valamelyest jobb minőségben, időben elvégezték. A korábbi évektől eltérően ez évben a növényápolással nem a termelőszövetkezetekben, hanem néhány állami gazdaságban volt a legnagyobb nehézség. Megfelelő külső munkaerő szervezésével e gazdaságok is megáldották /Vizesfás, Szöllős-puszta, Bánkút/, A kedvező időjárás és az idejében végzett növényápolás eredményeképpen kapásnövényeink jól fejlődtek, a tavalyinál nem rosszabb termést igernek. Őszi kalászosaink fejlődósén megmutatkozott az ősszel végzett munka minősége, a tavaszi fejtrágyázás, gyomirtás és a kedvező tél hatása, A késői kitavaszodás után gyorsan fejlődtek, jó termést Ígértek. A júniusban bekövetkezett és több napig tartó 30 C -on felüli forróság azonban súlyos károkat okozott. Becslések szerint őszi árpánál 3—4 q, búzánál 1.5-2 q kh-kénti hozamcsökkenés következett be megyei átlagban az erős szorulás, kényszerérós következtében. Részben a szorulás, másrészt a tulerés következtében gabonáink hl súlya zömében a szokvány alatt van. Átlagtermésről még nincs megbízható kép. a kh-kénti hozam gazdaságonként, sőt táblánként is igen szélsőségesen határok között mozog. Az aratás a közvetlen befejezés előtt áll, A legutóbbi összesités szerint /VTI.28/ 8 000 kh volt még aratatlan. Ebben a hónapban az aratást a megye minden gazdaságában befejezik, ha a legtöbb learatatlan területtel rendelkező termelőszövetkezetek további segítséget kapnak. A gazdaságok zöme jelesre vizsgázott a gabonabatakaritásaban, a gépi aratás, a szállítás, a magtisztitás szej?vejí^sé/ben és végzésében. 3