MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1962

1962-10-19 PB_18 - 1962_PB 18/11

M - 10 , Í nincs minden rendijén, Termelőszövetkezeteink nem az állatállomány növekedéséhez, fajtájához viszonyítva alakit jak 3 L .aarmánybázist, hanem a megszokott régi módon. 1 így pillanatnyilag ugy merül fel, hogy melyik a jövedelmezőbb. Ilyen probléma ... Jkezik a Gyulavári Lenin Hagyatéka, " armati s Csillag tsz esetében. kell, hogy lakitsák ki a keveréktakarmány, szálas, lédús, valamint fehérjében gazdag takarmányok arányát. A takarmányt eme lés területén a rejtett tártai. -ásik területe a termés fokozása. Itt van pl. az őszi keverékek problémája, mely megyei szinten 3-9-10 ezer körül szokott alakulni. Az őszi kever: JI né aaradjon vetetlen a terület, orban az őszikeverék után kell a másodvetést biztosítani. I'ásoávest elsősorban azokon a lelyeken eszközöljönk, ahol an a lehetőéire bizonyos öntözésnek, la nincs megfelelően kihasználva. Általában történik a másodvetési Harmadik probléma a takarmánnyal való helyes gazdálkodás, takarékosság. Az a mi véleményünk, ha ezeket a módszereket, eszközöket megfelelő módon, helyesen kihasználjuk az 1963-as esztendőben az adott., tények biztokában azt mernénk leszögezni, hogy 1964-re el tudnánk érni a kukoricatermelósnél a 20-22 mázsás májusi morzsolt megyei átlagot, A következő tények bizonyítják ezt: A múlt gazdasági évben aszály volt, mégis a megyei átlag 14mázsa körül alakult, .ilbben az ívben komolyabb szárazság volt, mégis 16 mázsa körül alakult a májusi morzsolt átlagtermés, A sertés, baromfi terv teljesítésének az a feltétele, hogy 1964—ben a takaxmánybázis biztosítva legyen. Ha egy kicsit körülnézünk, akkor véleményünk szerint előbbre hozhatjuk azokat a célkitűzéseket, amelyeket megjelöltünk. Az állattenyésztés területén 2 dolgot emelnék ki: U: a sertéstenyésztés. Itt a minőségi javítás mellett véleményünk szerint indokolt a számszerű növelJS is. A sertéstenyésztés területén a szakemberellátás mellett biztositani kell a szakmunkásképzést» r a tél.folyamán nagyon komoly erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy szakmailag hozzáértő dolgozók legyenek a sertéstenyésztésben. A..gondozás megjavításával fokozni kell a takarmány értékesítést. Pontosan ki sem,tudjuk mutatni, c;-„: . .azzávetfileg, hogy hogyan alakult 1 k . na előállítása. Csökkenteni kell az elhullási százalékot.Az állattenyésztés terén, konkrétan a sertést aztéenél az elkövetkezendő években el kell érni azt, hogy a hozott sertés áruarányosan jelentkezzen, legalább negyedévenként. Az a prolléma, hogy a hizottsertés jele tkezik az első negyedévben, bizonyos.része a II. negyeelső felében^ de a II. negyedév és III. negyedévben nagyon kevés az a sertésállomány, amit leadunk. Zöme a IV, negyedévben jelentkezik. Akkor probléma van a feldolgozással is. Olyan tervszer t kell bevezetni, hogy negyedévenként arányosan oszolva jel ezzen a sertés, A baromfitenyésztés terén fö probléma a keltetőállomások tö:sal való el ia. após baromfi igény :zik a termelőszövetkezetek részéről, háztáji gazdaságok részéről, azonban a keltetőállomások nem tudják az igényeket megfelelő módon adják az igényeket megfe kielégíteni és ennek az az akadálya, hogy nincs elegendő tenyésztojás. .^pen ezért meg kell gyorsítani a törzsbaromfi-teir/ üzemek ialakitását. hogy megfelelő alapanyagot adjanak a keltetőállomások szamára. Itt fő feladat as^eijyllás csökken1 ;óse. r-r II