MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-09-01 PB_9 - 1960_PB 9/13

12 - 12 IV. Az ifjúság közötti nevelő munkát a pártszervezetek mellett nagyban elősegítik az állatai, gazdasági szervek vezetői, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. Az elmúlt években abban is haladtunk előre, hogy társadalmi üggyé tegyük az ifjúsággal való foglalkozást. Jelenleg a párt-, állatai és tömegszervek, gazdaságvezetők nagyrésze kezdi megérteni, hogy nem lehet közömbös az ifjúság nevelésében. Ma már elértük, hogy az állami és tömegszervek megyei, j írási szinten évente legalább egyszer napirendre tűzik az ifjúság helyzetét. Tapasztalható, hogy tanácsüléseken, szakszervezeti értekezleteken, nőtanács, hazafias népfront rendezvényeken foglalkoznak az ifjúság nevelésének egyes kérdéseivel. Ennek ellenére azonban nem mondhatjuk, hogy minden területen sikerült az ifjúsággal való törődést társadalmi üggyé tenni. Legfőbb hiányosság az, hogy ezen szervek vezető testületének munkájában nincs megfelelő céltudatosság és tervszerűség az ifjúság nevelése érdekében végzendő teendőkre vonatkozóan,Pl. sok tanácselnök, ÜB,elnök nem ismeri a saját területén élő fiatalok problémáit, létszámát /tömegét/ sőt akad olyan is, aki a KlSz-titkár, vagy az alapszerv munkáját nem ismeri. Vannak olyan vezetők, akik a KISz rendezvényeire nem járnak el, a KISz fennállása óta azon nem vettek rés zt, A KISz és szakszervezetek közötti együttműködés terén értünk el bizonyos eredményeket, de a fiatalok politikai és világnézeti nevelése érdekében végzett munka a szakszervezetek rfezérői sok kívánnivalót hagy maga után. A szakszervezetek nem nyújtanak kellő politikai támogatást a KISz-nek, tömegbefolyású te növelésére a kívülálló fiatalok között. Még mindig tapasztalható egyes helyeken a rivalizálás, egymás eredményeinek a kisajátítása ós az ebből eredő viták, nézeteltérések. Sok helyen kölcsönösen nem ismerik egymás munkatervelt. Nem rendszeres még az együttműködés a LíISi és különböző gazdaságvezetőkkel, társadalmi szervekkel, tanácsokkal sem, A tömegszervek és a KISz egymáshoz való viszonya minden szinten leginkább a személyi kapcsolatokban jut kifejezésre. Van olyan általános vélemény a tömegszervek részéről "ha nem hiv a KISz, nem megyünk", Ks ez fordítva is tapasztalható. Ugyanakkor nem egy helyen van bizalmatlanság az ifjúságot illetően. Sz abban nyer kifejezést, hogy nem támaszkodnak elég-é a KISz-re

f mint szervezett erőre. Nem vonják be a KlSz-szervezetet a gazdasági feladatok megoldásába, gyakran döntenek a vezetők az Ifjúságot érintő kérdésekben /helyiség, felvétel, eibocsájtés, jutalmazás, büntetés stb./a KISz meghallgatása nélkül. Sok szakember a területén dolgozó fiatalok politikai nevelésével nem törődik. Kevés az olyan eset, ahol az igazgató, tsz-elnök beszámoltatta volna a gazdasági vezetőket arról, hogy hogyan foglalkoznak a hozzájuk beosztott fiatalokkal. A Forradalmi Munkás-Paraszt Korminy lo87/1957 aov,21-i határozata több helyen nincs érvényre juttatva, Ezért lesz helyes, ha pártszervezeteink visszatérnek ós ellenőrzik a fenti rendelkezés végrehajtását, A legutóbbi vizsgálataink azt mutatják, hogy az ifjúság nevelésével kapcsolatosan a vese tők és az idősebb korosztálybeliek kívülről bírálják a KISz-t. Viszont ugyanakkor elfelejtik, hogy ők is kötelességet mulasztottak és többször elhamarkodottan alkotnak véleményt a fiatalokról. Különösen nem jutott még elég mélyre a pártnak azon erőfeszítése, hogy az ifjúság nevelésének társadalmi üggyé tételének a szülök jelentős tényezői. Társadalmi, gazdasági szerveink igen kevés erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a szülőket segitsék a fiatalok iskolán kívüli nevelésében, A szülők részéről egyre Inkább tapasztalható /az életszínvonal nova-