MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-09-01 PB_9 - 1960_PB 9/8

- 7 az elért eredmények ellenére sem váltak még az ifjúság kulturális nevelésének bázisaivá. Mindez azért van igy, mert az üzemi, falusi kultúrházak vezetői gátolj ik az ifjúság kulturális tevékenységét azáltal, hogy sok esetben nem bocsátják rendelkezésre, vagy erősen korlátozzak az ifjúságot a kultúrnáB helyiségének igénybevételében /szereppróba, előadás./ Pl. az örmónykuti állami gazdaságban azért nem engedték a fiatalokat a kultúrházba, mert nincs, aki kitakarítsa a termet, s a terem igy sok esetben üresen áll. Ez a helyzet a tarhosi Növényvédő állomásnál, biharugrai Halgazdaságnál és több községi kultúrháznál is. Általános jelenség, hogy a kulturotthonok rendezvényeit elsősorban a beviteli tervek teljesítésének rendelik alá. A tcuiturotthonok egereszáben táncmulatságokon és más hasonló kifejezetten szórakoztató programokon fcivül alig szerveznek mást. Találkozni lehet azzal is, hogy a fiatalokat egyszerűen kizárják a kulturotthonokból /pl* KÖröstarcsa, Bélmegyer,/ Eddig csak kevés helyen járt sikerrel az a törekvés, hogy a KISz nagyobb befolyást gyakoroljon a kultúrházak munkájára. Az ilyen helyeken maguk a párt, szakszervezeti, tanács és gazdasági vezetők sem lépnek fel e tűrhetetlen állapot ellen. Ahol a vezető szervek a meglévő kulturhelyiségeket az ifjúság rendelkezésére bocsátják, ott a kulturmunkában komoly eredmények vannak, valamint az ifjúság szórakozási problémái is meg vannak oldva. Az ilyen helyeken a fiatalok is keveset járnak a kocsmába. Az ifjúság eszmei ós kulturális neveléséhez nagyban hozzájárult egyes pedagógusok tevékenysége, Egyre több azon kulturcsoportok száma, melyeknek irányitását pedagógusok végzik.Azonban egyes helyeken előfordul, hogy a pedagógusok nem segítenek a kulturmunkában, mint pl, Békéstarhos /Füzesgyarmatjffi ahol 23 pedagógus van és a kulturcsoportok vezetését nem pedagógus végzi, hanem egy cipész-segéd /és jól végzi./ Maga az iskola-igazgató ugyan restellt a dolgot, de ennek dacára sem kapcsolódnak be a pedagógusok az ifjúsági munkába, A KISz jó munkát fejtett ki az elmúlt években és komoly fejlődést ért el a tömegsport fejlesztésében. Kielégítőnek mondható üzemekben, iskolákban az ifjúság sportolási kedve. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban is egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik szeretik és követelik is a sportlehetőségek szervezett formában történő biztosítását, Falun egyre kevesebb azon szülők száma, akik gátolják fiuk, vagy leányuk sportolását. Még nagyobb volna a fiatalok sporttevékenysége, különösen a tömegsport területén, ha ezt nem gitolnák a különféle sportlétesítmények, eszközök és edzők hiánya. Megyénkre is jellemző, hogy a sportoló fiatalok számának növekedése megelőzte a sportlétesítmények fejlesztésének ütemét,Megyénk területén különösen a téli sportolási lehetőségek /tornatermek hiányában/ nincsennek megoldva. Ugyanez mondható a vtzi sportról is. Amilyen komoly eredményeket ért el a KISz az iskolai és falusi sportmunka i rányitásában, ugyanolyan kevéssé tud hatással lenni, beleszólni a szakszervezeti sportvezetésébe, irányításába. KISz-szervezetek befolyása a KISz-en kívüli fiatalok felé a korábbi évekhez sokat javult, egyre kevesebb helyen tapasztalható a befeléfordulás, A KISz rendézvóuyékre rendszeresen meghívjak és el is járnak a KISz-en kívüli fiatalok, A különböző kulturális, sportrendezvényekbe bevonjak a KISz-en kívüli fiatalokat. De ott vannak a társadalmi munkában is. Kevésbé tapasztalható, hogy a KISz-fiatalok lebecsülnék a nem KISz-tagokat és fordítva. Azonban a legtöbb KISz-szervezet politisai-nevelő munkája nem céltudatos, nem elég szervesett a KISz-en kívüli fiatalok felé, A KISzszervezetek részéről folyó politikai munka gyengeségének okát eléö-