MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-06-14 PB_8 - 1960_PB 8/21

- 2o • Esek az objektív körülmények nem olyan okok, amelyek abban jutnak kifejezésre, hogy nincs pénz, és nem tudunk nyújtani a szövetkezetek számara. Ez megit^lés kérdése, szemlélet kérdése. Annak a viszonynak a kifejezése, hogy ki hogyan érti, értelmezi, fogja fel napjainkban a párt politikájának megvalósítását, végrehajtását, az elvek realizálását a gyakorlatban a megyében, járásokban és községekben. Nem szeretnék arra a következtetésre jutni, hogy tudatosan, rosszindulatúan nem igy csináljuk. Kern arrő van szó. Minden elvtárs a maga lehetősége szerint a lehető legjobbat, legtöbbet akarja adni, ahogy a párt politikája célul tűzte. Mégis van "minden jólmegy'* hangulat, aránylag jól megy a termelőszövetkezeti szervezés, aránylag jól megy a vezetés kialakítása, aránylag jól indultunk a tavaszi vetéssel, nem ment tul rosszul a növényápolás kezdeti időszaka sem. Ebből olyan nézet lett úrrá egyes területen, hogy nálunk akkor is jól mennek a dolgok, ha nap mint nap nem küzdünk érte. Nem magyarázzuk az embereknek, a térni előszővétkezetben a tagoknak, hogy a jövedelemed olyan lesz, amilyenné kikovácsolod tavasztól késő őszig. A szervezés időszakában hangoztattuk az egyénileg dolgozó parasztokn-ak, amikor felvetették a jövedelem oldaláról a szövetkezet kérdését, hogy a jövedelem olyan lesz

? ahogy dolgoznak, ahogy gazdálkodnak. Es ma, amikor a kérdés igazan aktuális, amikor a jövedelem attóih függ, hogy megkapál ja-e a tsz. a leukoricát, vagy nem, a munka© egységből a kiesés azon múlik hányszor kapálnak és hányszor nem, akkor ma sokxal aktuálisabb ez a kérdés-felvetés és a határozott állásfoglalás. Hagyon egyetértek a Frank elvtárs által kifejtettekkel a politikai és gazdasági munka Összefüggésére vonatkozólag, és Patnoki elvtárssal a határozott állásfoglalással kapcsolatban, az igen és a nem kérdésében. Kezd elterjedni nálunk az a hibás- szemlélet, hogy majd csak elvezetjük valahogy ezt a termelőszövetkezetet, majd csak kialakul a mi tekintélyünk, majd csak lesz valahogy a mi gazdálkodásunk aég akkor is, ha nem mondanánk ki mindenkinek a véleményünket. Egyesek azt mondják, ha határozottan és egyértelműen vezetek, védelmezem a párt elveit, politikáját, magyarázom az igazságot, véaem az igazságtalanság szemlelete ellen, akkor goromba vagyok, visszatérek a régi hibás vezetési módszerhez stb. Elvtársak! 31956. után is, a ma időszakában is a párt politikájáért folytatott harcban az egyértelműség, a politikai igazságnak védelmében, az ellenséges nézetek elleni harcban ma is olyan fontos elvi kérdés, mint korábban volt. Felvetjük a megye 21 ezer kommunistái felé, hogy arról van szó minden kommunistának meg kell fogni a munta nehezebbik részét ahhoz, kogy a betervezett 36.- ft. 36.- ft. legyen, hogy a tömegek bizalma a párt politikájában ne inogjon meg, hogy ne inogjon meg, hogy ne csökkenjen a szövetkezetbe vetett hit, hanem erősödjön. Meggyőződésem, hogy a kommunisták ezt megértik. Az a lényeg, hogy igennel és nemmel válaszoljunk, kit mi illet. A mi célkitűzéseink napjainkban is világos. A pártmunka legfontosabb kérdése mindig a soronkövetkező legfontosaub gazdasági munka. Mozgósitsuk^azt a 75 ezer termelőszövetkezeti tagot-, aki "a megyében van a növényápolásra, aratás idegén a szemveszteség nélküli aratás mi_ nél előbbi befejezésére. Ugyanez vonatkozik a cséplésre, árutermelésre stb. A mi célkitűzéseink, központi kérdéseink világosak. Világosak a velük szembenálló célkitűzések is, hogy lazitsák a munkafegyelmet, fülbe súgnak, szitják a bizalmatlanságot, gyengitik a szövetkezetbe vetett hitet. S cégül munkájuk eredményeként a szö£J