MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1958

1958-06-27 PB_4 - 1958_PB 4/4

Komoly problémák vannak azon a téren is, hogy teljes egészében nem tudjuk egyrészt kielégíteni azt az igényt a tsz-ek részéről, ami a szarvasmarna hizlalásnál áll fenn. A tsz-ek ebben a gazdasági évben mintegy 4.300 db. szarvasmarhát állítottak be tetfvükbe, hogy azt felvásárlás utján fogják biztosítani hizlalásra. Az eddigi statisztikai adatok szerint kb. 2.4oo db. tehető, ami biztosítva lesz, tehát 18oo-2ooo db. hiányzik a termelési tervükből a tsz-eknek, ami majd a zárszámadásnál fog mutatkozni kiesésként, mert mivel a tervbe beállították és ehhez a jövedelemhez nem jutnak. Itt az illetékes szerveknek ás nekünk is, hamarabb fel kellett volna figyelni erre, figyelembe venni a lehetőséget és az igényt ós figyelmeztetni már akkor a tsz-eket, hogy vigyázni kell, mert ezeket az igényeket kielégíteni loo Jfr-ig nem tudjuk. A másik dolog, ami az árutermeléssel kapcsolatos. Az árutermelés e^yik mutatója, hogy egy sor termelőszövetke zetünk nem kötött szállítási szerződést kenyérgabonára az állami vállai 1. Például a Tótkomlosi Viharsarok termelőszövetkezet, az Orosházi Dózsa tsz, ahol pedig az eddigi becslések szerint elég jó termés Ígérkezik. 87 termelőszövetkezet kötött szerződóst az állammal, kb. 306 mázsára tszenkónt. A meglepő az, hogy a jól gazdálkodó tsz-ek viszonyulnak nem a legjobban ehhez a kérdéshez. Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk szabályozni a gabona piaci árát, annak alakulását, az szükséges, hogy a tsz-ek kössenek szerződést az állammal, mert arra biztosan számit az állam. Nagyon komolyan kell ezt a kórdóst venni a tsz-eknek és tőlük telhetően annek a kötelezettségnek tegyenek eleget. Arra hivatkoznak ezek a tsz-ek, hogy a termés még nem biztos, csak becslés. Ugy gondolom, hogy ennél a kérdéscsoportnál helyes felvetni a bór kardosét is, hisz a 3«oo4-es kormányhatározat foglalkozik azzal, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése Megköveteli, hogy állami vonalon ós egyéb területen megfelelő embereket állítsunk be. Azért vetném fel ezt a kérdést, mert az a tapasztalatunk, hogy a mezőgazdasági osztályokra megfelelő, hozzáértő, tapasztalattal bíró emberek beállítása éppen azért nem megy, mert alacsony fizetést tudunk nekik biztosítani. Ez nem megyei probléma, ezt a kérdést országosan is kellene rendezni. Sokkal többet fizetnek a gépállomások, állami gazdaságok ós egyéb vállalatok szakembereinek és így inkább oda mennek a jó szakemberek. A másik kórdóscsoport, a számszerű fejlődós problémája. A jelentés foglalkozik azzal, hogy ebben az évben el lehet érni - ha jól dolgozunk - terület, család és tagok szempontjából az ellenforradalom előtti állapotot. Mire alapoztuk mi ezt a megállapítást, mik azok a lehetőségek, amelyek számunkra lehetővé teszik, hogy éteren érjünk el eredményt. Az egyik ilyen dolog, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek termésátlagai jóval felülmúlják az egyénileg gazdálkodók átlagtermését. Az aszájos május nagyon próbára tette a kalászosok terméseredményeit. Akkor, amikor az egyénileg dolgozóknál az ősziárpa termésátlag - a legfrissebb becslések szerint - alig éri el a 8 mázsát kh-ként, addig az eddigi tapasztalatok szerint a tsz-eknól van 18 mázsás, sőt a mezőkovácsházi Újélet tsz-ben 25 mázsás termésátlag is. Körülbelül a búzánál is sokkal nagyobb legz a diferencia. Nem 1-5 mázsáról, hanem 4-5 mázsáról van szó. Ez magyarázható a nagyüzemi gazdálkodással, a talajmüveléssel, amely mint érv áll kezünkben és tudjuk vinni az egyénileg dolgozók körében. A másik dolog; a 3oo4-es kormányhatározat jó felhasználása segíti a termelőszövetkezeteket abban, hogy nemcsak a növénytermelésben múlják felül az egyéniek terméseredményeit, hanem nagyobb jövedelmet b iztositsanak a termelőszövetkezeti Ragoknak és__ egyéb tényezők.