MDP Békés Megyei egyéb értekezletei 1949. február 22. - 1950. február 14.

1949. február 22.

van és azt mondja a k öz épp ar aazt, hogy ml nem megyünk a Défosz ha, hanem Jöjjenek oda a Kisbirtokos Szövetségbe.A középparaszt nagyon inradozó és nem válalja,hogy 5 menjen a sstkszervezetbe, de Ívja a parasztokat hogy menjenek oda,ahol ő van együtt a kulákokk 1, Tisza elvtárs : Általános tapasztalat volt,hogy általába véve külterjes gazoaikodást folytattak, és nem birjuk rábeszélni,a knl» tumorénak termesztésére•Men ak ar ja neglátni árinak az előnyét,hogy ha nem csa, búzát és kukoricát termel.A parasztság nincs tájékozódva a különböző eseményekről, sok helyen még azt se tudták,hogy Mindazenty kicsoda.de érdekes dolog az,hogy a paraszt főispán nöröl mindenütt hallottak,.uöntő kérdés volna,hogy egy vándor közigajg atást szervezzünk a tsnyavilágban^iogy nekelljen 16 - 18 km-ről bejárni a községbe,hsnem • mi elvtársaink menjenek ki hetenként egy bizonyos napon és ott a mindennaplr ügyek elvégzése mellett a kőzéédekü hírszolgálatot is vigyék. Ismertessék a rendeleteket és a legfontos bb eseményt. Mjsik kérdés avezetŐ közigazgatási embereknek a kiszállása. A polgármestereknek,főjegyzoxnek sokkal nagyobb tekintélye van a paraaztok között, mint magának a miniszternek. Es ha a mi elvtársaink közelebb tudóik jutni a parasztikhoz ők ismertetik a legfontosabb kérdése ket, lehetvele eredményeit elérni. Sugár elvtárs t Nem akarom külön külön a helyi kérdéseket oso por t oslt aaí, n anem e ze'kb'o'l megke 11 találni a f ökérd ós t, amelyik köré a többi k'rdés csoportosul. Elsősorban a magántulajdon kérdése,ezzel párhuzamos a szövetkezeti kérdés, mert ezzel kapcsolatban vetik fel,A tanysközpont kérdése az államosítás atb.Igy ezeket a kérdéseket kupcsolhttnánk az egyébb problémákhoz .Hl azt tapaszt al juk, hogy a nagyfokú agitáció hiánya a döntő, nincseii agitáció* felvilágosító munka, és a kérdéseket az ellenségeink magyarázzák.Pl. a szövetkezet és a magántulajdon kérdése.Éppen ezért foglalkoznunk kell az agitáción, népnevelő munkának kérdésével,Megállapítottuk azt,hogy a parasztság részéről nagyon sok kérdés felmerül pl hogy tr.lt csinálok a lovammal,ha bemék a s zövet*ezetbe, és erre nem kapott választ. Felvetette, gy idősebb est>sr,hogy engem nsm akarnak bevenni a szövetkezetbe és nem tudok annyit dolgozni, mint a fiatal ós van-e rá lehetŐség,hogy be vegyenek .Erre sem kap választ." szövetkezet, megismerése döntő kérdés vagyis a felmerülő kérdésekre választ adni a par aszta ágnak. Nekünk tudni kell megmagyarázni,felvilágosító munkát tehát nem általánosságban kell vinni,hanem meg nézni,hogy mire kíváncsi a kisparaszt éa a közóppur*8zt.i«li ezt nem tudtuk elvégezni,mert nem is igen tudtuk,hogy milyen kérdések vetCdnek fel.Ey látom a magántulajdon kérdést és annak feldolgozásánál a körülményeket figyelembe véve területenként,községenként vagy egy-egy azonos területre. A középparasztság kérdésénél,ahogy megállapítottuk ugyanezek mutatkoznak meg,amit szintén alátudok támasztani.Pl. valaki egy kicsit fasiszta múltja miatt hátrányban részesül ugyanakkor zalr vagy egyébb kérdésbsn rácaapnak,mint koz ép->

arasx.tra és nem asért,mert faslazt a. Euláknak nevezik és nsm mondják meg azt,hogy múltbeli magatartásáért bűnhődik,hanem azt mondják,hogy kulák.Minden lehetőséget elkövetnek az elvtársaink,hogy könyebbé tegyék a munkát éa lova, kocsija után Ítélik el,hogy ki a kttzépparaszt és ki a kulék.M^sik dolog,hogy általános san vittük a. kulák kérdést,hogy a holdakazeriüt ítélnük meg a kulákot. Kern határoztuk meg úgyis,hogy az is kulák,aki marsai dolgoztat éa a termelési azerzodŐ8ekhél is odavettük a kulákokhoz a középpar^aztot.A parasztság előtt nem áll tisztén a kulák fogalma.Fontos dolog,hogy minden községben a helyi párt szerva ae tnek tudni kell névszerint, hog y kik tartoznak a kisparaszt aághoz,kik a középparasztságnhez éa ki a kulák.Kisebb községben egyénenként ls meglehet állapit ani.Ezek a szempontok döntő jelentőségűek a középparaszt :.ágn ak a kulákok oldaláról való leválasztás á. nál. Világos an a parasztságnak tudni kell,hogy pl. Zsíros József kulák. Lékeli leplezni a kulákok népszerűtlen dolgait.minden kuIáknak van v-lami takargatni valója, ezeket összekell gyűjteni és az egóa * lakosság előtt