MDP Békés Megyei egyéb értekezletei 1949. február 22. - 1950. február 14.

1949. február 22.

.<«. volt jobboldali szocláldemokr ata tagok.akiket nagyrészt el. távolítottunk a pártból, do egyesek bent maradtak olyan álláspontot kép­viselnek,hogy a Szovjet Unióban parancsuralmi rendszer van.Az egyik min­ta gazdának, aki rés m vett a szövetkeze teke t felülvizsgáló bizottságban kid arabolt ák éjjel a növendék fáit, és erről sincs tudomása a pártszer­vezetnek, és a Rendőrség sem tett semmit, és megfenyegették,hogy ne pró­bálja a főidre tenni a lábát,Vannak olyan emberek,akik maguk mondják, hoe-y elhanyagolták a parasztság neve lését .A Défosz jelentkezési Ívekre réirják,hogy énis Défosz akarok lenni és az ott lebzselő prolik azt ter­jesztik és gúnyolják $kct. Sok gazdakör van, és ezeknek a sorsáréi is beszélgettünk a kulákokkal mint reakciósok, A kulák azt mondja, hogy én már mondtam a kör tagjainak, hogy meg tudjuk menteni a kört, csak be kell menni a DÉFOEz-ba. Ez nekünk nagyon fontos x fegyver lehet a kezünkben. A ku­lákok azt mondják, hogy én vetek annyit, amennyi nekem kell, tenyésztek jószágok, termelek kendert, szövök-fonok és fütyülök a világra, a múlt­ban is molt aki Így élt, és megélt Így is. Azt mondják, hogy ha a mi Pártunk 10 s zemin*'riumi füzetét átnézik, akkor világosan látják, hogy mi a magántulajdon ellen törünk. j Helyesnek tartom, hogy az sddigi mechanikus munkánktól elté­rően ha kimegyünk a tanyavilágba, és tapasztalatokat gyűjtünk, felszín­re hozzuk a problémákat, ^zek a dolgok eddig nem is jutottak a ml fülünk­be, hogy milyen hangulat vana kint. Csak a szép Jelentések futottak be, és nem fedték fel a különböző kérdéseket, a parasztság hangulatát .AZ elvtársak nem látják, hogy a pártház falain kívül ml történik, és én javasolom ezt a módszert. Ebből adódik az is, hogy ezt hogy kell kidol­gozni, hogy kell védekezésbe szorítani minden vonalon. Ehhez hozzájárul ah, hogymi csak a politikai hangulatáról kaptunk, csak"pártvonalon Je­lentést, és nem voltak kiépítve a többi vonalon nem vettunk igénybe minden lehetőséget, négy ezeket a hibákat felfedjük. Csak a sajtó és népnevelőn keresztül foglalkoztunk kis mértékben ezekkel, most azon­ban azt is kidolgozzuk, hogy pl. Csongrádon hogyan fogunk ezen segite­ni| hogy fogjuk a kulákot védekezésbe szorítsál. I Csongrádon most vasárnapi gyűlésen a következőt csináltuki Odahoztunk egy kövér kulákot, aki olyan rossz sorsban tartotta & cse­lédjét, hogy a szerencsétlennek még inge sem volt* k kulák ugy jött o­da, mintha meghívót kapott volna, ós mégig kellett neki hallgatni a gyül'st. Közben a kulákot megmutattunk a népnek és mellé állítottuk s rongyos cseledet, és megmutattuk, hogy nézzétek sz az osztályharc a falun. A nép annyira felháborodott, olyan gyűlölet fogta el a kulákok ellen, hogy a kulákot zászlónyéllel akarták megverni. Minden alkalmat meg kell nekünk ragadni, hogy lejár ássuk a kulákok at. Ez a módszer is Jól beválik tehát, csak be kell biztositani, hogy agyon ne verjék a kulákot. Vagyon hiányos az agitácionk és a felvilágositó munkánk. Mincs kipolitizálva. Pl. jelentkeznek az elvtársak a falujáró csoport­ba, tanyára kimenni, bemennek a tanyákba beszélgetnek a parasztokkal és felvetik a különböző politikai kérdés eket, A? egyik elvtárs beszélge­tett a Mindezen ty kérdéssel kapcsolatban és mer* kérdez te a kulákot, és a középparasztot,hogy mi a véleménye a ^indszenty kérdésről,A középpa­raszt bizalmas beszélgetés közben azt kérdezi,hory nem félnek.hogy ebből bajok lesznek-hogy Mindszentit elitélték. Erre az elvtárs mérges lstt és azt felete,hogy nem f lünk msrthamarább fogják magát fel akaszt mi mint engem, Tzt annak alátámasztására vetettem fel,hogy ez a kérdés nincs kl­politizálva és nem szabad engedni a parasztok közé csak politikailap- fej­lett embereket és bizonyos feladatot kell és inkább ne szól jónak olyan kér­dés ől, áras lyikben nem látnak tisztán. Misik nagyon fontos dolog,hogy ne azok menjenek agitálni ,akik jelentksznek,hanez azok akiket ml kiválasztunk,mint politikailag elég fejletteket .Mint reakciósok elmentünk kfcs és középparasztokhoz,kulákokhoz és egysránt szt t apasztaltuk,hogy várják,hogy mikor megyünk különítmények, kel lebontani a tanyákat.A községekben és városokban nem igy van, de a

Next

/
Oldalképek
Tartalom