MDP Békés Megyei egyéb értekezletei 1949. február 22. - 1950. február 14.
1949. február 22.
Jegy z ő k ÍS n y v. Készült 1949. február hó 22-én Szentesen - Csongrád. Csanád. Békés. Szeged, Szolnok megyei titkárok közös értekezlétén. Jelen vannak: Tisza József. Birkás tmre, Bugár János. Komócsin Mihály és Borbás Lajos elvtársak* Borbáa elvtára az értekezletet megnyitja, s rátér az első napi. rendi pont ismertetés ér© f a középparaszt kérdéssel kapcsolatban, Abbéi Indulok ki, arait legutóbbi Szervező Bizottság ülésen Farkas elvtárs felvetett, hogy az országos politikai vonalat nekünk kell a gyakorlatban végrehajtani és ezt ki kell terebélyeaiteni. AZ utóbbi időben, ahogy ezzel a kérdéssel a pártmunka minden területén behatóbban kezdünk foglalkozni, az a meggyőződésünk alakult ki, hogy szt alaposan kipolitizálva végrehajtan* a gyakorlatban ugy lehet,ha alapos ab. megnézzük azt a he lyzetet,hogy erre a területre nekünk milyen eszközökkel kell kimenni .Legelőször .megakarom mutyfcni/ ogy hogyan néz ki ez a terület,Volt kint egy bizottság,amely az egész megyében tanulmányozta ezt a kérdést,olyan területen, ahol pártunk paraszt politika ja egyáltalán nem létszik.A pártnak a munkája és minden vonalon azon a területen a ml munkánk abba nyilvánul mag,hagy itt nincs mess összeksll fogni és úgyis táblás müvelés és szövetkezeti gazdálkodás lesz akár tatszik akár nem.A parasztok gondolkodásában ennek következtében olyan felfogás él,hogy 8k azt mond ják.hogy inkább az életüktől válnak meg, mint a főldjüvt 51,AZ vsa az emberek tudatában,hogy mi elfogunk tőlük i szedni mindent,Arról nem is beszólva,hogy ©zen a területen nagy szerepet játszik a vallás is,Azt beszélik Mindszentiről,hogy nem bűnös hanem csak kitalálták,Persze a mi elvtársainknak az a véleménye,hogy ezekkel nem érdemes foglalkozni mert mind nyilasok,fasiszták voltak.Jelentkezik az élne járó elméletnek az opportunista felfogása. Azt mondja* pártnak az elnöke, gyűléseken kint a parasztok között,hogy akinek nem tatszik ss a rendszer fogjanak össze és döntsék meg.A párasztok féltik a földjüket, mi a paraszt kérdést úgyis tanulmányoztuk, mint reakciósok. Arra a meggyőzödé sre jutó ttunk, hogy a mi munkánk azért gyenge, mert nem önnek felszínre a problémáik a parasztoknak .Ha felszínre jönnek akkor s megváltoztatás nélkül mar adnak, elmond ják, hogy reményeiket a Kisgazda P^rt nem valósította asg. Vagyis nem állított a viasza a régi rendszert.Kint érdekességet említem meg,hogy a mi vidékünkön a tanyai tanítók jelentős részs klerikális.Dlcsértssékkel köszönnek és a parasztok naryon halig-tn*»k a tanítókra, és van olyan iskola.ahol a tanlto maga harangozik. A két három holdas kisparasztok véleménye,hogy Ők tudják azt,hogy ha nem mennek be a szövetkezetbe, kíméletlenül megadóztatják, elnomyják és ezzel fogják rákényszeríteni,hogy szövetkezni kell.A kisparasztok is többen,akik pártunk tagjai voltak azért léptek ki a párt. ból,msrt a kulákok különböző munkákra nem alkalmazták őket és ezt a kérdést se a szakszervezetise a párt nem vetette fel és nsm lépett fel az ilyen magát art és t tsnusitó kulákok el len .Külön érdekesség, hogy «• régi Szociáldemokraták olyan véleménnyel varnak a szövetkezeti kérdésről,hogy tudja Isten,hogy lenne jobb.M^sok azt mondják,hogy jó lesz a szövetke zet,mert nekünk akkor nem kell gondolkodni,majd gondoskodik rólunk az állam.AZ iskolákban kivételnélkül bent van a feszülst, megvannak koszorúzva és a papok állandóan pártnapokat t art aiak.Ennek megszüntetésére a pártnak semmilyen elképzelése nsm volt.M 0 st megjelent a rendelet,hogy a pékek süthetnek kiflit, itt a párt nem engedélyezte,hanem külön b eke lett a pékeknek a párthoz menni és a párt engedélyezte a kifli sütését . Ezzel *k art ak politikai eredményeket el érni .Különösen a fúziós gyűlések előtt sok tanyai gyűlést tartottunk megye szerte és ezekre a gyűlésekre szervezetten felvonulnak a kulákok és a középpar asz tok. Itt követelik,hogy az állam adjon több támogatást az ujgazdáknak,ezzel akarják magukat jó színbe feltüntetni az ujgasdák előtt.Husz ujgazdával beszéltünk ezen a vidéken és husz kosul csak kettő helyesli a szövetkezeti gazdálkodást .A t Öbbi azt mondja,hogy jobb volt az uraság idején, és tö v :b volt cseléd ember ellenzi a szövetkezeti g-sdálkodást.Beszéltünk ./.
