MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1951. október 24.
A birálat mélyült a vezetőség választó taggyűléseken, de g int gyengesé g mutatko zik meg a titkári beszámolókban az önbírál at. A beszámolóban megvolna bírálat a pártvezetéseg a párttagság felé, bírálja a bizalmiak munkáját ós a népnevelőknek a munkáját, birál a felsőbb pártszerv felé, de kevésbé biráljn azt, h gy a saját munkaterületén hogyan h-itotta végre a pártnak a különböző határozatát, hogyan hajtotta végre a part'által reábízott feladatokat* Ahhoz munkánkat a hátralévő időben eredményesebbé tudjuk te:, i fontos része, hogy megtaláljuk a feladatok végrehajtásában a súlypontokat. A sulypoátképzésnél elsősorban fol kell figyelni arra, hogy melyik az a terület a járáson, megyén belül, amely a leggyengébb. Pl a sarkadi járásban melyik az a község* amely leggyengébben hajtotta vé re a bének ölesönje gyzés munkáját, a begyűjtés, tszcs megszilárdításnak a mun áj't, ha ezeket megnézzük rájövünk arra t< hogy mely területeken kell, hogy mi sulypo tot képezzünk a vezetőségválasztással kapcsolatban. Ne m helyes a z. amit a garka dl járá>sban megcsinált ak, hagy Okányba tették a mint át,fa gyűlést, amely a le g^ g yengébb térület . Az orosházi járásban az elvtársak kikül tók az ütemtervet a pártszervezeteknek a vezetőség választó taggyűlésekkel kapcsolatban, és kijött az, hogy a párt vezetőség nem nézte meg az ütemtervet - pl a n.agyssénáni Dózs a t szcsbe '^~Xgy a taggyűlés politikai és szervezeti előkészítése hiányt szenved. Feladatunk az> hogy a Járási Bizottságok ne kerüljék meg az alapszervezeti titkárokat, ne az alapszervezeti titkároktól függetlenül, hao3m azoKkal karöltve, azok irányításával hajtsuk végre mindazokat a párt feladatokat, amelyeket meg kell oldani. Pl. Békéai járási bi^-pt-ta-á -nál is megtörtént \az a hiányosság, hogy még Bé késen"is a kerületeknél is ő ütemeato be, hogy mikor lesz a vezetőségválasztó! ta j •ynlés, igy megker ülte ?,z ottani o suc s ve zeJjrJfíPtgB t • A vezetőségválasztás káder előkéseit sével kapcsolatban, még ma is vannak loly an párttitkárok, akik nem tudják, ho gy nA^-nk VI a?, a go moly. akTTg ^ le sz^tTtvir-és ki az a saemé\ly f aki helyébe lett javasolva, Bzen a hiányosságon sürgősen javítani kell, itt megsértettük a pártdemokráciát, amikor a párttikér nem tudja, hogy náluk kik lesznek leváltva, az ő bevonása nőikül hajtottuk vé-re a feladatot, minden egyes pá ttitkár elvtársank ismerni kell azt, hogy kik az uj vezetőségbe fav soltak. A Politikai) Bizottság ugy állapit ja meg, hogy országos viszo .ylatban a tapasztalatok alapján jó a jelöltek feletti vita, meg tárgyalják azt, hogy helyes-e sig hogy azok a jelöltek bekerülnek a pártvezetésbe. Megyénkben nem mondhatjuk el ugyanezt, az eddigi tapasztalat szerint vannak taggyűlések, amelyek jól heiyesen tárgyaljon meg, de ami megmut tkőzik jtokjbJb diosóril^ _2_-4^1ölt£ks-t. nem intéznek kérdéseket a jelölthe z, nem vetik fel a raunkáj b-m megmutatkozo^i^yosia-oKat, ezen a térén la v ltoztatni kell a munkánkon. Feladatunk ezen a területen, hogy párttagságunkat alaposabban készitsűk fel, mdlyitsűk el a politikai munka követ eztében a párttagságban a kezdeményező készséget. A felkészített hoz ;ászolásokkal kapcsolatban, melyen keresztül egyes elvtársak ugy gondolták, hogy a taggyűlésnek a szinvonalat emelik. Helyes hogyha van 1-2 szervezett hozzászólás olyan értelemben, hogy megbeszéljük 1-3 elvtárssal, hogy ő hogyan látja a pártszervezetnek a munkáját, amikor ezt megbeszéltük fele. utarma megkérjük, hogy a taggyűlésen is mondja el az ő véleményét. De ne történjen meg az a hiányosság mint a Kötötáru yárban T vagy az 5ZTK.-ban. aaerveatok 7 ho^^^i,4 fl t i^rt^v Q " íUfl^lf, szósj^rlntTi ro/^ mit mondjon IsTT ^T>áyEdeaokracián k a negsérteáéí jelenti* mert lényegilég lest a tagság sorában előkészítjük a mi véleményünk alapján a hozzászólást, a hozzászólásaikban nem az 6 véleményüket mondják el.
