MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1954. február 17.

baa ugy néz ki a helyzet, hogy sikerül ezeket a problémákat megoldani. Komolyabb probléma van a Téglagyárban, ahol holnap kellene, hogy begyújtsák a tüzet, de még semmi szenük nincs.A mi álláspontunk az volt, hogy legalább ha 2o napra előre nincs biztositva a szén, adéig ne gyújtsanak be. Marik elvtársi/Szarvas JB/ Csak a helyiiparról tudok beszámolni a járás területéről.A helyiípar munkáját, ha megnézzük a járásunk területén, azt lehet mondani, hogy egyik legelhanyagoltabb területe volt a járásnak. Mi is csak az 53-as ev utolsó negyedévében figyeltünk fel jobban a helyiipar munkájára, A helyiipari vállalatok 53-as évi tervüket 1-2 kivétellel loo százalékra teljesítették. Azonban az átállást az 1954—es évre nem ment olyan zökkenőmentesen. Olyan fontos szövetkezet, mint a ruházati, vagy a bőripari, amelyek közvetlen a közszükségleti cikket gyártsák, vasipari szövetkezet 89-95 százalékra teljesítettek január hónapi tervüket, A bekésszentandrási szőnyegszövő kimondottan exportra gyárt, 97 százalékra tudta teljesíteni januári tervét. Különböző indokokat vetnek fel az ottani vezető elvtársak. Véleményem szerint a munkafegyelem lazassága vetődik fel, amely komoly mértékben gátolja a tervek teljesítését, A munkafegyelem lazasága megállapításunk alapján elsősorban a vezetés hiányosságából adódik. Olyan kérdések vetődnek fel a szarvasi báripari szövetkezetben, ahol a vezetés hiányából kifolyólag nem tudta a szövetkezet leszállítani a megrendelt árut. A különböző hibákon keresztül a vállalat nem nyereséggel, hanem 18o ezer forint deficittel zárt. Bz elvonja az ottani dolgozok munkakedvét. És ilyen problémák nemcsak a szarvasi bőripari KTSZ-nél vetődnek fel,hahem a többinél is. Átállással kapcsolatban járásunkban ugy néz ki a helyzet, hogy 9o-loo százalékig átálltak a helyi szükséglet gyártására,Továbbra is gátolja az átállást a túlzott központi megrendelés.Pl. a faipari KTSZ nem az ottani szükségletet elégíti ki, hanem a megyei kereskedelmi szervek részére köteles leszállítani 2o-3o szobabútort. Annyira tele vannak munkával, hogy csak augusztus, szeptemberre tud vállalni munkát. Mi azt javasoljuk, hogy a Kiszöv-ön keresztül hasunk oda, hogy szüntessük meg ezeket a túlzott -özpontositott megrendelést, ez gátolja a helyi szükségletek kielégítését. Felvetődik olyan probléma a bőripar területén, hogy nem gyárthatjuk azokat a cikkeket, amire a járásnak szüksége van, pl, csizmának a készitése. A bőripari KTSZ-nél felvetődik a minőségnek a kérdése, itt megrendelésre termelnek, 43o-48o forintos cipőket gyártanak és előfordul olyan eset is, hogy másodosztályú bört kapnak. Ezzel becsapjuk a dolgozókat. Badar elvtárs: Ugy gondolom, hogy a megyei szervek részéről is felvetödik az a probléma, hogy nincs meg a megfelelő foglalkozás a helyi KTSZkel. Nem ..kapnak komoly segitséget munkájukhoz, lebecsülése mutatkozik meg a KTSZ-k munkájának. Ugy veszik az ő munkájukat, mintha nem is volna olyan nagy szükség rá. Mutatkozik meg olyan jelenség, mint pl, a Körösladanyi KTSZ-nél, nagyobb mennyiségű ruhát hozott be Békéscsabára. Bár a körösladányi földmüvesszövetkezet megkapta azt, hogy az árut a körösladányi KTSZ-től fogja megkapni. De először be kell hozni a ruhát Békéscsabára és csak utánna kapják vissza. Ez az eljárás helytelen, ez is hozzásegít ahhoz, hogy emelkedik az árunak az ára. Ezeket a felesleges szállitgatásokat kellene kiküszöbölni. Borbél:/ elvtárs: Egy pár dolgot szeretnék felvetni, mielőtt rátérnék a hozzászólások megválaszolására. Meg kell mondani azt, hogy a megyebizottságon belül is az ipari osztályon kivül, a többi osztályok részéről, különösen a járási pártbizottságok részéről az ipari termeléssel, általában az ipari üzemekkel való foglalkozás amióta az ipari osztály fennáll egyáltalán nem ekielógitő ahhoz, hogy ténylegesen ezen a területen komolyabb eredményeket tudjunk elérni. Ezt bizonyítja az is, hogy kevésbbé ismerik az elvtársak a megye iparát és általában az iparral kapcsolatos