MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1953. december 12.

az uj szakasz nagy faladataihoz méltóan nagy odaadással, legnagyobb, tudással, az újnak bátor támogatásával és erősítésével tagyenek,mag mindent, hogy sikerről-sikerre vigyük pártunk uj, nagyszerű politikáját. Hozzisz őlások: Falyik elvtárs; Ahogyan Nagy elvtárs előadásában megemlítette a mezőgazdaság fejlesztése nem öncél, hanem olyan eszköz, amely az életszínvonal emelkedésének kulcskérdése. Itt.maga a dolgozó ember áll előtérbe.Ennek érdekében kell a mezőgazdaságnak gyorsütemű fejlesztését végrehajtani. Az tény és való, hogy-különösen városokban, ezt nem értik. Városokban nogyan alapos munkával kall ezt megvilágítani. Az vetődik fel a munkások részéről, hogy minden rendelet csak a mezőgazdaságra vonatkozik. Nam látják ast megfelelően, hogy a mezőgazdaság fejleszt Iséü keresztül mit kap az egész dolgozó náp, hogy mit kapnak azon keresztül, ha több lesz a gabona, kenyér. Nem látják azt sem megfelelően, hogyha több lesz a szarvasmarha, akkor ezen keresztül több lesz a tej, vaj, ezen keresztül több lesz az ipari nyersanyag, ami kell a cipő elkészitáséhez. Az orosházi járásban 18 elvtársat összehívtam, beszélgettem ezekkel az elvtársakkal, volt közöttük községi párttitkár, párttag egyénileg dolgozó paraszt, volt közöttük•olyan, aki kilépett a termelőszövetkezetből. Meg kell mondani, hogy nagyon tanulságos volt ez az értekezlet, nagyon sok problémát elmondtak ezek az emberek. Kijöttek olyan doxgok, mint pl. az, hogy a pusztafaluvári pártszervezet szinte pártdiktatúrat alkalmaz. Taggyűlésen határoznak olyan dolgokban ós leszavaztatják a tagokat, hogy kilegyen a községi tanácsnál alkalmazott. A termelőszövetkezetből kilépő párttagokkal szembe olyan magatartás mutatkozik mag.-pl. az orosházi Dózsa termelőszövetkezetben is, hogy ezek az élvtársak nem megbízhatok, . nem lehet rájuk támaszkodni, ki kell zárni őket a pártból. A JB-n a Kiss elvtárssal megbeszéltük, hogy menjenek ki, hivják össze a vezetőket, ha kell rendkívüli taggyűlést hívjanak össze ás magyarázzák meg,hogy milyen hibát követnek el ezzel a magatartással. A feladatokat csak azon a módon tudjuk végrehajtani, ha másképpen dolgozunk, vezetünk, irányítunk. Különösen az egyszerű emberek közzjá menjünk le. Békéscsabán beszéltem az egyik közápparaszttal, aki elmondótta,hogy ., még nam akar belépni a termelőszövetkezetben, és amikor a tagosítás volt a földjét batagositották a Május 1. termelőszövetkézat területébe. Azonban a földje most kiesett a termelőszövetkezet területéből. ElmoncPja, hogy rendelet van arra, hogy visszakaphatják a földjükat, ha arra lehetőség van. Azonban ő nem kapta vissza. Elmondja, hogy elolvasta ötször-hatszor a rendeletet, nagyon szép dolgok vannak benne,' azonban az a hiba, hogy nincs betartva. Tehát nekünk, az a döntő feladatunk, hogy ellenőrizzük, segítsük, hogy ezek a rendeletek, határozatok megfelelően végre legyenek hajtva. Szünetben a Zsolnai elvtárssal beszélgettem, és elmondja, hogy a termelőszövetkezetben a tagok szalmát kaptak tüzelőnek. Egy tag van olyan, akinek a lakásán nincs kemence, csak sparhelt és ha azt dcarja, hogy meleg legyen,kénytelen a sparhaltba szalmával tüzelni. Holott a termelőszövetkezetnek van csutkája és méglehatna azt oldani, hogy annak az egy tagnak csutkát adnának a szalma helyett, vagy padig fát. Zsolnai elvtárs ázt vetette fal, hogyha ezt igy megcsinálnák, akkor a többi is követelhetné. Azonban, ha agy kicsit többet foglalkoznánk az emberekkel meglehetne oldani. Még lehetne értetni a többivel, hogy ennek az egy dolg zónák adjanak fát. A pártépitési munka megjavításával kapcsolatban szükséges az, hogy rendszeresen foglalkozva legyen a pártcsoportbiza&miakkal. A járási értekezleteken kijött az, hogy a pártcsoportbizalmiak egyáltalán nem dolgoznak, mivel a titkár elvtársak nem foglalkoznak velük magfelelően.Ahol foglalkoznak velük, hogy van tagjelültfelvétel.