MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1951. május 11.

Még néhány kérdést vetek fel a tag és tagjelölt felvétellel kapcsolatban* Tapasztalat az,hogy igen sok alapszervezetbeh nem tárgyalják meg vezetőségi ülésen a tagjelöltek felvételét, nem beszéli meg a vezetőség,hogy kit milyen xjaÉs javaslattal visznek taggyűlés elébe. Feltétlenül minden felvételi kérelmet a vezetőség elé kell vinni, birálják el és indokolják meg a taggyűlésnek,hogy miért javasolják, vagy miért nem javasolják. Referátumomban nem gxxxs foglalkoztam azzal,hogy a DISz is ajánlhat tagjelöltet felvételre. Sz a módositott Szervezeti Szabályzatban is benne van. A DISz éljen ezzel a jogával, tegyen javaslatot a Párt felé, éljen a bizalommal, amit a Part belé helyezett. ^ Itt van még a Pártért folyó agitáció kérdése. Dolgozó parasztságunk nem látja még, mit jelent párttagnak lenni. Inkább mindág a párttag kötelességeit hangsúlyozzuk, nem beszélünk arról, mint jelent annak a Pártnak tagja lenni, amely Párt ebben az országban az épitést vezeti amely a békeharcot vezeti, amely egyedül adott mártirokat a dolgozó népnek. Nem tudatősitjuk ezt eléggé a dolgozó parasztság között. Rákosi elvtárs beszéde után volt javulás a tag és tagjelölt felvétel terén,reméljük most is sikerül alapos változást elérni. Bányai, elwtáest Foglalkozni akarok referátumomban a mezőgazdaságban elvégzett és előttünk álló feladatokkal, a vetéssel, növényápolással, a tszcs, fejlesztéssel, az ásatás előkészítésével. Előttünk álló stratégiai feladat a tszcs, fejlesztés, ezt a párt kongresszus is megállapította. Ennek előfeltétele a jó vetés, jó termés, jó begyűjtés. A begyűjtésnek ugy tudunk eleget tenni, ha elvetjük azokat a növényféleségeket,amelyeket megyei viszonylatban el kell íetni. Meg van a lehetőség arra,hogy a vetéstervet betartsuk. És a magasabb terméseredmény elérésére is megvan a lehetőség. Mindent el kell követnünk annak érdekében,hogy minden dolgozó paraszt az időt felhasználja és a megfelelő területet feltétlen bevesse. A járások általában 95 $-ban eleget tettek a vetéstervnek. Vannak olyan kirivó ebetek, amelyek az egész megye átlagát lehúzzák. Az időjárásra'hivatkoznak. Arra számithatunk,hogy az időjárás továbbra is ilyen lesz és mégis biztositani kell a dolgozók számára az élelmet. Ahol minden órát, percet kihasználtak, ott be tudtak vetni, lemaradt a Gyomai jéáéá. Az időjárásra hivatkoznak az elvtársak. gyanolyan fekvésű és talajmihőségü^a Szeghalmi járás, mégis sokkal élőbbr-e állnak, mint a Gyomai járás. Az árpavetés pl. a Sarkadi járásban 89 a Szeghalmi járásban 92 fí, Gyomai járásban 7o A kukoricavetés a Gyomai járásban csak 55 $. A cukorrépánál nem lehet hivatkozni arra,hogy aszály volt és nem állt rendelkezésre megfelelő vetőmag. A lucernavetés a .Gyomai járásban 53 $, ez a jószágállománytartást veszélyezteti. Az ellenség a tagosítással agitál és ezért nem vetettek lucernát. Takarmány és pillangós növénnyel be kell vetni a területet, amig az idő engedi. Az egész Gyomai járásban még mintegy ezer hold föld van vetetlen. Dévaványán 53o holdat nem vetettek be. Ahol a viz alatt álló területek mellett vannak magasabb fekvésű területek ott azokat be kell vetni. Fel kell használni a dolgozó parasztság kezdeményezését. Május l-re minden közséfeben megindultak a pár/osversenyek. . a a május l-re tett felajánlásokat felszinen tartották volna, feltétlen nagyobb lendületet vett volna a vetési és a növényápolási munka. Vannak olyan járások, ahol egyáltalán nem értékelik ki a munkák'menetét. Azt mondják nem tudnak jelenteni, mert nem értek rá összeállítani a jelentést, "a nem értékelik ki, akkor hogyan tudnak ellenőrizni.