MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1953. december 12.
v \ Milyen tények bizonyitják ezt? Amelyek sajnos eléggé íltalánosak,o 1 yanok, hogy nem adták ki a volt termelőszövetkezeti tagoknak lovaikat, de ugyanakkor a termelőszövetkezetek, mint felesleges selejt lovakat adják el, azért, hogy a bentmaradó tagok jövedelmét növeljék, mint pl. a mezőberényi Petőfi, Csanádapácai Köztársaság, gyulavári Uj Élet, bélmegyeri Táncsics, József Attila, Tótkomlósi Haladás és még több termelőszövetkezetben. Vannak o yan termelőszövetkezetek, ahol az eladott lovakból eredő jövedelemből a kilépő tagoknak a munkaegységükre nem adnak pénzt. Vagy az olyan tények, hogy sok termelőszövetkezetben nem akarják kiadni a vetőmagot, mint az orosházi Dózsa, a kevermesi Petőfi. Hanem a vetőmagot a bentmaradó tagoknak munkaegységre osszák el. Ugyanakkor bevetett területet sem biztosítanak a kilépő tagoknak. Vagy eléggé általános, hogy még olyan gazdasági felszerelést sem adnak ki, amelyre a termelőszövetkezetnek egyébként nincs szüksége, mint pl. egyes ekék, vagy más felszerelések. Vagy megtörténik, hogy a kilépő tagoknak.és itt is felvethetnénk, hogy ezeknek többsége középparaszt, a földet akkor is távoli területen adták ki - ós rosszabb minőséget, - ha errNs más lehetőség is lett volna. Sőt a gyulavári Uj Elet termelőszövetkezetnél megtörtént, hogy a termelőszövetkezet által leadott jó füldeket a járási és községi funkcionáriusok vették ki, mint tartalékföldet, viszont a kilépő tagoknak távoleső, rossz, volt egyházi földeket ~adtak ki. Amit természetszerűlégi- a tagok nem fogadtak el. Vagy a körösladányi Ady termelőszavetkezetkezetnél, a föld közepéből szakítottak ki a kilépő tagoknak legrosszabb minőségű földet, hogy ettől megszabaduljanak. Ezzel egyébként a községi és megyei tanács it egyetártet. Számtqlan más példán keresztül tapasztaljuk még ennek a viszonynak helytelenségét, olyanok, mint Battonyán a Dózsa termelőszövetkezet, ahol a gyapotból eredő jövedelmet nem osszák szét azért, hogy a bentmaradók tübbet kapjanak. Vagy Békésen a Szabadság termelőszövetkezet tagjai a kilépő tagoknak még a köszönését sem fogadják.' Mindezek azt mutatják - ós ehhez hozzátéve azt, hogy ezekkel a jelenségekkel szembe a.fellépés nem eléggé következetes - nem értjük a párt uj politikáját. Nem látjuk azt, hogy ez a magatartás oda vezet, hogy nemhogy szilárdítaná a munkás-paraszt szövetséget, a közópparasztokkal lévő szilárd szövetségünket, hanem hosszú időre ellenséges, tartózkodóvá váló viszonyt teremtünk meg. Ezek a jogtalanul megsértet dolgozó fárasztok, középparasztok évekig érzik ezeket a jogtalanságokat ós ez válaszfalként, áll fenn pártunk helyes po itikájához való közeledésükben. Meg kell értenünk, ha ezen a magatartáson gyorsan és mondhatnám azonnal nem változtatunk, előre veti árnyékát, hogy évekkel toljuk ki azt az egészséges fejlődést, amely pártunk helyes, egész népünk érdekeit kifejező politikája alapján kibontakozna. Meg kell értenünk, ha azonnal és gyorsan nem változtatunk magatartásunkon, újból olyan hibák sorozata fogja hátráltatni munkánkat, mint az elmúlt évek során. Ami kiindult onnat, hogy nem vettük eléggé komolyan Rákosi elvtárs 195o február lo-i beszédét. Hosszú időn keresztül csak regisztráltuk, tudomásul vettük azokat a jelzéseket, jelenségeket, amelyek a parasztsághoz való viszonyban mély csorbát ejtettek. Nem értik a mi elvtársaink, hogy a párt uj politikája nem vezethet a középparasztság kulákosodásához. Ezt csak azok tételezhetik fel, akik nincsennek tisztába azzal, hogy amig falun nem győz a szocializmus, addig a mezőgazdaságban kétféle termelési mód lesz, szövetkezeti és kisárutermelési mód. A mezőgazdaság fejlődésének fő utja a szövetkezeti ut. Addig is azonban, mig ez -lesz az egyedüli ut, a fejlődés más uton, tehát nem szövetkezeti uton is menni fog. Elfelejtik a mi elvtársaink, hogy a mi pártunk uj politikája á parasztság felé a proletárdiktatúra olyan időszakában történik, amikor a varosban már győzött a szocializmus. Megfeledkeznek"arról, hogy a szocialista ipar komolyan megszilárdítja a proletariátus hatalmát,gyárak, bankok, kereskedelem a proletárdiktatúra kezében vannak. Falun erősödnek a szocializmus hadállásai a termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok, hogy a paraszt nem növelheti földtulajdonát, kizsákmányolást a