MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1953. szeptember 12.
termelőszövetkezetbea 72. párttagból 14» jött össze. Hozzászólások azt mutatják, hagy inkább a termelőszövetkezetből való kilépési problémával foglalkozna mint az őszi mezőgazdasági munkákkal. Vannak termelőszövetkezeti alapszervezetek, ahol határozatot hoztak a termelőmunka vitelére. De ezt nem lehet általánosítani. Az a meglárbm, hogy a Központi Vezetőség határozatának feldolgozása után a párttagság egyre szét nem sikerült mozgósitani. Elsősorban a kommunisták munkájában, mindenek előtt a vezetők, a pártvezetők munkájában elég komoly hiányosság mutatkozik még. Maguk a párttitkárok nem állaak helyt a termelőszövetkezetben . Az is tapasztalható» mint a szarvasi "Alkotmány** termelőszövetkezetben, ahol magára az intéző bizottságra hivatkozva akarnak kilépni a termelőszövetkezetből. Itt az elnök kiskirályoskodik, a tagok véleményét nem veszi figyelembe, tanács felé ennek a leváltását vetettük fel, azonban leváltása még most sem történt meg. Tanács részéről komoly hiányosságként vetődik fel, hogy a termelőszövetkezetekben nem forditanak megfelelő gondot a vezetők megszilárditására, intéző bizottságok, munkacsapatvezetők megszilárdítására.Innét vannak azok a nagy problémák, különösen azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek tavaly ősszel alakultak. Mi foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy helyes lesz-e leváltani a fentemiitett elnököt a zárszámadás előtu. BTárásunkbaa elég vontatottan halad a mezőgazdasági munka, a szántás 11. százalékra van elvégezve. A mélyszántást alig kezdtük meg. Mi megnéztük a szarvasi "Dózsa" termelőszövetkezetet, ahol a tagság 4o. százaléka vesz részt a munkában, a tagság 60. százaléka különböző más munkákat vállalt. Különösen az I.tipusu termelőszövetkezetek részéről a tartalék földterülettel kapcsolatban van komoly probléma. Az ősszel, amikor a tagositás megtörtént, a tagositó bizottság formálisan rájuk erőszakolta a tartalék földet. Pl, az örménykút! "Előre" I.tipusu termelőszövetkezetre töb mint 9oo. kh. erőszakoltak rá. A termelőszövetkezet szétosztotta a tagok között, az a középpafaszt, amely 12-14 kh. lépett be a termelőszövetkezetbe^ tartalék földből is kapott egy pár holdag, éjjel-nappal dolgoztak ezen a földön, a beadási kötelezettség teljesitése után itt a teraelőszövetkezeti tagok többségének vetőmagon, kenyérgabonán kivül semmi más szabadpiaci gabona nem maradt. Járásunk területén 34, termelőszövetkezetből kb, 3o, az, ahol közösen el,tudguk vetni a gabonát.Termelőszövetkezet felbomlani nem fog, azonban kilépesek lesznek. Sutyinszki elvtárs OrosaázaJT. Az orosházi rt Kossuth" termelőszövetkezetben tapasztalható ellenséges tevékenység, pl. ott van Csizmadia Ferenc, akiről hosszú idő óta tudjuk, hogy milyen ellenséges tevékenységet fejt ki, azonban még mindig nem tudtuk eltávolítani a termelőszövetkezetből. Véleményem szerint határozott utasitást kellene kiadni a rendőrségi és állam védelmi szerv területén, hogy az ilyen ellenséges elemakkel szembe ne keresünk ezerféle érvet, hanem azonnal ki kell emelni a termelőszövetkezetből. Pl, a nagykopáncsi "Zója" termelőszövetkezetben 80. tag aláírásával felküldtek a kérvényt a földmüvelésügyi minisztériumba, hogy kérik a termelőszövetkezet feloszlatását, amikor megnéztük kiderült, hogy 2.személy készitette el ezt a beadvány, az aláirásokat hamisították, olyan nak a neve is alá volt irva, aki már regen meghalt. A rendőrség nem emelte ki ezeket az illetőket. Ahogyan néztem a termelőszövetkezetek jövedelmezőségének a kérdését azt állapítottam meg, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelmezősége nem érte el azt a határt, amit az egyénileg dolgozó paraszt elért. Az eddig megjelent rendeletek segitik a termelőszövetkezeti tagságot és ugyanúgy az egyénileg dolgozó parasztokat is.Az egyéni gazdálkodónak több a jövedelmezősége, amikor pl, haszonbérbe vesz 5«kh. tartalék területet, ennek a földnek az állam iránti kötelezettsége kevesebb, mint a termelőszövet-