MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1951. február 17.
nél igen komoly opportunizmus tapasztalható.Vannak párttagjaink akik ném vállalkoznak kulák elszámoltatásra, "bármilyen más munkát elvállalnak. Bár ma itt negativumokról beszéltünk, ha hazamennek az elvtársak megnézik saját területüket, a JB. tagjaival áttárgyalják a munkát akkor fognak eredményt elérni. A békekölcsönjegyzésnél is az első 3 nap után volt lemradás és azután mégis helyre tudtuk hozni. Bába elvtárs: Amig november és december hónapban a tszcs, fejlesztés terén alig tudtunk hétről hétre eredményeket-felmutatni, ezen a téren az utóbbi két hónapban, különösen most februárban nagyobb eredményeket tudunk felmutatni november és december hónapokkal szemben. Döntően irányt vettünk arra,hogy megyénkben előbbre vigyük a tszcs, fejlesztést.Különösen k/iemelkedik a multheti eredmény, amikor 48o család 3oo5 kat. holddal lépett be a tszcs-be. Ha üyen szempontból nézzük az ereddényéket/ azt kell látnunk,hogy valóban van emelkedés. | Orsaágos viszonylatban- 3^ Ql_gy a lapok írjá k, Turkevén, Karcagon J a dolgozó parasztok mind beleptek a tszcs-be. Ha ezt nézzük, akkor látjuk,hogy mi itt Békésmegyében nem értük el azt az eredményeket, amelyet tőlünk'Pártunk, dolgozó népünk elvár. Most mind több és több dolgozó paraszt érdeklődik a társas gazdálkodás iránt és lép be a termelőszövetkezetbe.Ezt a lhhetőséget fokozottan'használjuk ki az előbbi hetekkel szemben. Előttünk áll a feladat,hogy helyi eredmé- i nyékre támaszkodva meggyorsítsuk a tszcs, fejlesztést. I Az 5 éves terv teljesitése, az ipari munkások állandóan emelkedő élet3Zinvonala, áruval való ellátásul: biztosítása, megkivánja ezt tőlünk. Csak a/ nagyüzemi gazdálkodáson keresztül tudjuk az iparhoz szükséges nyersanyagot biztositani. Ha megnézzük azokat az erőket, amelyekre munkánk során támaszkodhatunk akkor látjuk,hogy ezek az erők kimeríthetetlenek csak jól ki kell használjuk őket.Éppen ebben vannak hiányosságaink,hogy ezeket az erőket nem használjuk ki annak érdekében,hogy az tszcs, mozgalom fejlesztése terén eredményeket tudjunk elérni. A népnevelő munkában itt vannak a tanácsok, a tömegszervezetek, az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói. Ha ezeket összefogjuk, pártszervezeteink munkájukat irányítják, akkor eredményeink feltétlenül nagyobbak lesznek. Mi fékezi,hogy ki tudjuk használái alehetőségeket kellően? Az ,hogy az ellenség ellen nem vittük a harcot következetesen. Lenin elvtárs tanítása szerint elsősorban a kulák elleni harcot kell fokoznunk a^hoz,hogy a parasztságot megnyerjük a tszcs-be való belépésre, ^eküuk hiányosságaink vannak a középparasztok beszervezése terén. A tszcs-ben lévő középparasztok létszáma elenyészően kevés volt Ha mi ezen a téren fordulatot akarunk elérni, akkor fokozni kell a kulák elleni harcot. Meg-van az a helytelen nézet egyes tszcs-knél,hogy ráérünk mi, eddig sem siettünk, mégis léptek be a tszcs-be.. Valóban hetenként 3-an, 4-en, 3Őt lo-en is beléptek a tszos-be,de az előbbi eredményeket tekintve, ezt a nézetet mégsem fogadhatjuk el. Spontán nem megy a tszcs, fejlesztés. Ez a kulák hangja, aki ezen keresztül igyekszik a tszcs, fejlesztést meggátolni. Látnunk kell azt a hiányosságot,hogy ez a gyors fejlődés most a gyomai járást érintette 16o családdal, az orosházi járást lo2 családdal, a többi járások 25-3o családot tudtak egy hét alatt beszervezni a tszcs-be. Miben nyilvánul meg az, ha a kulákok ellen nem visszük a falun
