MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1952. április 19.

Nem is vállalhatnak felelőséget olyan esetben, ha ők általában nem is igen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Van egy másik eset, amit a sar­kadi járásban tapasztaltunk, hogy-a fegyelmi bizottság elnöke egyedül vizsgálta ki az egész ügyet, egyedül csinált jegyzőkönyvet, azt ter­jesztette a járási bizottság elé, ez sem helyes, itt már felvetődik a pártdemokrácia bennem tartása. 4 hiányosságok között kell megemlí­teni azt, hogy a fegyelmi bizottságok a legtöbb esetben a legsúlyosabb büntetést alkalmazzák, a kizárást, itt az a főhiányosság, főleg a fe­gyelmi bizottságnál, hogy a Szerveseti Szabályzatot nem isiierik meg­.felelően, ebből kifolyólag a legtöbb esetben ha már hibát követett el az illető igyekeznek a legsúlyosabb büntetést alkalmazni, nem pedig fokozatosan az elkövetett hibának megfelelően alkalmazzák az elvtársak a pártfegyelmit, illetve pártbüntetést, nincs alkalom adva arra, hogy az elvtársak kitudják javitani a hibájukat. Éppen ezért a Megyebizottsag nagyon sok ügyet, amit már a fegyelmi bizottság letárgyalt-és ide kerül a Megyebizottság elé-megváltoztat , visszadja további kivizsgálás, vagy pedig határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy nem hagyja jová az .ottani határozatot, Fegyelmi bizottságaink munkája közben találkozunk az ügyek kivizsgálá­sa terén bizonyos fokú liberalizmussal, kimennek a fegyelmi bizottság tagjai beszélnek egy-két emberrel és útánna abból leszűrik a tapaszta­latot, általában gyengén és felületesen vizsgálják meg az ügyeket, nem tudják kellően meg sem indokolni a pártbüntotést.Elsősorban a titkár elv-»' társak foglalkozzanak a fegyelmi bizottságok tagjaival, elsősorban az elnökökkel. Módszerben tanitsák meg az elvtársakat az ügyek kivizsgálá­sára, ne csak egy-két emberrel, hanem ha kell több emberrel beszéljenek, nézzék meg, hogy valóban a községi pártbizottság nem-e fogott melle, nem-e csak a személyi ellentétek miatt zárták ki, vagy részesítették párt­büntetésben az illető elvtársat. tfan egy másik probléma, amely felvetődik, hogy azon elvtársakkal szem­ben hogyan járjunk el, akik elvesztik a párttagsági könyvüket, meg kell nézni, hogy az illető elvtárs milyen körülmények között hagyta el a köny­vét, ha ugy látjuk, hogy valóban nem hanyagság, szándékosság van benne, javasoljuk visszaadását, azonban mélyebben kell megnézni mielőtt java­solnánk könyvének visszaddását, ha mélyebben megnézzük ezt a kérdést rá­jövünk arra, hogy megérdemli azt, hogy emellett pártbüntetésben is ré­szesítsük. Sokat foglalkozzunk a munkafegyelem kérdésével, a munkafegyelem lazitók­kal, azonban meg kell mondani ast,hogy fegyelmi munkánk közben nagyon kevés ügy van olyan, mely a munkafegyelem lasitokkal kapcsolatos.Nemcsak az ipar területén, hanem a mezőgazdaság területén is igen fontos kér­désként vetődik ez fel. , f 1 másik hiányosság a fegyelmi munkával kapcsolatosan a" pártfegyelmi ü­gyek nyilvántartásánál mutatkozik meg,Eg,,-két járási bizottságnál van fejlődés ezen a területen, de azonban ez' nem mondható el a többi terület­re. Sok helyen egészen rosszét a nyilvántartás nem lehet megállapítani, hogy kik kaptak pártbüncetéstk mikor vonták felelőségre azt az elvtár­sat. Másik fontos kérdés, minden esetben a fegyelmi bizottsági ülésen fel­vet jegyzökönyvek elkészitése az útmutatóban megadott szempontok szerint. Ezen a területen van hiányosság, mezőkovácsházi járás, aki rendszeresen beküldi és a gyomai járás, ahonnat 4- esetben küldték be a jegyzökönyvet, a többi járások nem küldik be a jegyzőkönyveket. Már pedig, amellett, hogy a megyebizottság fegyelmi referense, hogy időközönként kimegy a járásokba, ázen keresztül is tudja ellenőrizni a pártfegyelmi munkát, hogy hogyan megy egy-egy járásban, figyelemmel tudja kisérni, hogy egy­egy elvtársat miért vontak felelőségre, milyen pártbüntetést kapott az elvtárs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom