MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1948. június 9. - 1950. december 15.
1950. január 6.
minden esetben sikerült, gyakran parancsoltunk nekik, letörtük őket éa megkritizáltuk őket* Az elvtársak is tudják,ho3/ a kisgazdapárti parasztpárti embereket, akik nem voltak kommunisták, de dolgozók voltak eltoltuk ragunktól, Ilo ma leülünk a szövetséges partok vezetőivel ''a népfrontban tárgyalni,-. azt látjuk,hogy csak vezetők vannak, de tömegeik nincsenek. Mi nem ismertük fel a megváltozott politikai helyzetet. Ahogy a Sz.B. is .'.icgállapitja,hogy a tömegszervezetekkel nem foglalkoztunk.Mgy kézlegyintéssel intéztük el a tömegozervozyteket. Azt mondtuk a Párt tud csak vsl-mi munkát megcsinálni. A mi szerepünk nem egészen ez,hogy minden munkát a párt végezzen el. Hanem a tömegszervezetekre bíznia végrehajtást. Ha a töcegsservezetek nem mozgósithatók, akkor a párt feladati tárgyalni velük, mint egyenlő az egyenlővel és megerősíteni .Ugyanakkor természetesen a népnév: linkre is támaszkodnunk kell, A pártónkiviliek százezreivel kell számolnunk. Amikor Sztálin elvtára 1924—ben tartott bestédet a i?árt feladatairól ő. maga rendkívüli jelentőséget tulajdonitott ennek a kérdésnek. Bebizonyította^ hogy a part gyöngesége 'abban van, ha nincs körülvéve a várt -a szimpatizálok szélee gyűrűjével. Sok mindenben egyezik helyzetünk a nagy Szovjetunió Komcuaista Pártjának helyzetével. Náluk 1924-ben a félmilliót sem érte el a párttagok számai Kégisnéhányév múlva változtatott magatartá- vn és pártonkivüliekkel, mintegyenlő az egyenlővel beszélt. Hálunk összehasonlithátatlanul más a helyzet. Nálunk majdnem egymillió a kom-junisták Sí^áma és 8 millió a lakosságunk, A Saovjt-turiiőbán o^yegy faluba 2-3 kommunista jutott, rálunk százával. Sz téveszti meg az elvtársakat miért foglalkoztok mi a pártánk Ívüllekkel • BlőskÖr is pártunk sokkal lazább mint a bolsevikok pártja volt. A párttagságunk nem él pártéletet teljes mértékben. /. párt tagdijat 3o— 4o 'i elkésve fizeti.A na.:y számok megcsalnak bennünket, A megyében élő 15 ezer dolgorŐ paraszt közül tssos,-be osak I800 lépett be, csak lo />. Pártunk tagjai közül tervkölcsönt még- népnevelőink se je y/eztek sok esetben. Kekünk szükségünk v«n arra,hogy párttagságunkat' is mobilizáljuk a termelés szolgálatában, A pártonkivüliskkal is a legőszintébb baráti politikát kell folytatnunk. Ha mi nem foglalkozunk velük,foglalkozik á reakció mint arra ssámtal^n jelenség mutatkozik. Sági párttagjaink csak benéztek a pártba és nen. látták a politikai és gazdasági sikereket. Nem látták a fejlődést, nem hallják a gépállomások traktorainak hangját, nem a tszcs-ben lévő eleven zsibongd életet, Mikon látták,hogy a szegényparasztsé;? kulturális életszinvonaiát is ékelni akarjuk,sokaá azt gondoltak, az életszínvonal emelkedése a kiSérutermeiés sikere. Hár pedig ném a kisárutermelés sikerét jelenti »högy a .-dolgozd .par.vozt jaink lo "ezrei félemelkedtek. Ha nincs ebben az országban kommunista uralom, ha ninos olyan kormá;y, meljmek rúdját a kommunisták tartják a késükben, akik 'intézkedést-' tették a falu ellenségeinek eltapoaása érdekében*' akkor nincsenek komoly sikereink. Ha kapitalista kormány lett volna, akkor a ozeyéáy paraszt még kcldusatb ite tt volna, mint 45 előtt. Bem látták,hogy a sikereket a k-.-rautnistáknak köszönhetik, nem látták,hogy ezt űoek akkor- leket' növelni, ha erősitik a kommunisták táborát, ^em látták,hogy a kommunisták perspektívát is adtak a jövőre vonaikczéaiua társas gazáálko— dá3t.Bebizonyosodott,hogy áki a társas gazdáik dáeba lép még komolyabb eredményt tud elérni. Á politikai, felvilágosítás -ezen"a'téren h ányos. Eredménye tok' Vannak áss egyéni gazdálkodás folyamán is, de mé^ több lesz akkor, amikor a társas gazdálkodásba lép. ís igy jobban fel tudjuk számolni a faluban a kizaákmányölést. . A Szovjetunió emlegetésekor tigjr vannak,hogy nagyon tapsolnak eredményeik hallattára. Szájtátva hallgatták az eredményeket, amelyeket a visszatért dolgozd parasztok elmondottak. Amely eredményetet nekünk is el kell érnünk. Még sem teszik aa-óikévá,• 'mégsem lépnek be a tszcs-be,