MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1954. október 30.

megyénkben a legnagyobb súllyal, a legnagyobb gonddal magyarázza dolgozó parasztságunknak, hogy ha dolgozóink azt akarják, hogy több iparcikket kapjanak, javuljon közszükségleti cikkekkel való ellátásuk, emelkedjen jövedelmük, növekedjen állatállományuk, ha azt akarják, hogy jövőre nekik is, de egész dolgozó népünknek nagyobb darab kenyér kerüljön az asztalra /ós nyilván azt akarják/ akkor a legfontosabb, legégetőbb - és mondhatnám legsürgősebb - feladatuk, hogy vessenek több, termeljenek több és jobb gabonát. Nem túlzunk ha azt mondjuk, hogy megyénk területén az uj szakasz politikájának végrehajtása érdekében a politikai tömegmunkánk fő irányát a legnagyobb gonddal erre a fontos feladatra kell irányitánunk. Vannak tehát jogos kívánalmak az állam felé és itt állami szerveink, gazdasági szerveink, de pártszerveink is a legnagyobb gonddal kell, hogy munkálkodjanak e kivánalmak kielégitésán, de ugyanakkor nagy kötelezettségek vannak dolgozó tömegeink részéről, megyénk dolgozó parasztsága, munkássága, értelmiségei részéről a feladatok végrehajtása során, -éppen saját jólétük emelése érdekében. Az uj szakasz politikájának végrehajtását nagyban gátolja megyénkben a még mindig nagymértékben meglévő szektánsság, ball- és jobboldali elhajlások, melyek tapasztalhatók pártszerveink, gazdasági szerveink, vagy állami életünk legkülönbözőbb területein. Ezzel a problémával váló találkozás sajnos már nem uj probléma. Erre már korábban is felhívták figyelmünket pártunk Központi Vezetősége részéről, habár igyekeztünk ezen a súlyos hibán változtatni, meg kell mondani, hogy - nem elég eredményesen - mert ez a probléma az utóbbi hónapokban ismételten egyre nagyobb mértékben jelentkezik és gátolja, fékezi óriási mértékben előrehaladásunkat, az uj szakasz politikájának megvalósítását, a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását. Ez a szektáns magatartás különösen élesen vetődik fel dolgozó parasztságunk között. Számos helyről van olyan tapasztalatmik, pl. a gyomai, békési, mezőkovácsházi, szeghalmi, ae más járásokbók is, hogy igen naty mértékű a paraszti rétegek között megnyilvánuló szektáns magatartás, mely elsősorban a közópparasztság ellenesse^ben jelentkezik. Különösen a volt agrárproletárok részéről, de kisparasztok részéről is felvetődnek egyremásra olyan hangok, hogy a középparaszt is hasonló a kulákoz, hogy a csizma nem fér össze a mezitlábbal stb. Ez a helytejlen magatartás a legnagyobb mértékben fékez bennünket abban a munkáiban, hogy az uj szakasz politikájának megfelelően elősegitsük derék, be Icsületes közópparasztságunkat ahhoz, hogy termelését magasan fölé emelje az eddigieknek, hogy középparasztságunkat be tudjuk vonni, gazdasági ós állami életünk, de a falusi partéiét fontos helyeire is, mivel középparasztságunk képezi mezőgazdasági termelésünk felemelésének legközpontibb alakját. Meg kell mondani itt azt is, hogy találkozunk közópparaszt ellenes megnyilvánulásokkal a gazdasági élet, ae sajnos még a partéiét legkülönbözőbb területein is. Akadnak pártfunkcionáriusok is, akik nem látják a közópparasztság fontosságát és szerepót a szocializmus építésében, az uj szakasz politikájának végrehajtásában. Van olyan tapasztalatunk, pl. a gyomai járási pártbizottságon, hogy pártbizottsági tag mond ós tesz helytelen kinyilatkoztatásokat középparasztokkal szemben. A közópparaszt ellenes megnyiIvánulás mélységesen káros egész politikánk végrehajtásét illetően, fékezi az uj szaksz politikájának eredményes végrehajtását, rombolja a munkás-paraszt szövetséget, gátjává válik további fejlődésünknek.