MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1954. október 16.

A vállalatok: működését gátolja az is, hogy a főfelügyeletet ellátó minisztérium a tanácsi vállalatokat mostoha gyemekének tart-ja. Műszakilag meg nem alapozott, teljesíthetetlen tervet kapnak és önköltségüket ugy állapítják meg, hogy az teljesíthetetlen. A Békésmegyei cirokládaelemgyartó vállalatot a könnyűipari minisztérium kezdeményezésére alakítottak 1952-ben. 1953 évre már. 13,77cooo Ft tervet kapott, melyből 1,956.ooo Ft-ot teljesített. A tervben előirt 342.000 forintofe nyereség helyett 2,222.ooo Ft veszteséggel zár A vállalatnál lévő hiányos.s..gokat a tanács nem egy e§etben feltárta, és kérte orvoslását, de azzal utasítottak el, hogy a tervet teljesíteni kell. A békésmegyei tanács épitóipari egyesülési vállalat ugy szál ván kifosztva kapta meg a felszereléíoeket, az épitésiügyi minisztérium nem gondoskodott' az elhasználódott felszerelések pótlásának elősegítéséről-, .amellett az önköltségi tervet is ugy állította be, mint a jól felszerelt üzemeknek. A vállalat átadása óta 2o,516.ooo Ft a termelési terv,., de ennek csak 8o %-ut teljesítették 82o.ooo Ft veszteséggel szemben. A békésmegyei tatarozó- épitő vállalat 1951-ben 23,45o.ooo Ft termelési tervet kapott ezzel szemben 13,653 Ft-ot teljesített. Majd a tanács meretén belül működése miatt 1953-ban 3o^, 69o.ooo Ft-os tervezett termelés mellett 5u>868.ooo Ft-ot teljesitett = 6o Azonban a tervben előirt 5,3oo.ooo Ft nyereséggel szemben 989.ooo Ft veszteséget ért el. A vállalat működését gátolta az a körülmény., hogy a szakmunkásaink 15 %-al kevesebb bért kaptak, mint közvetlenül az épitésügyi minisztérium alá.tartozó magasépítő villatat dolgozói, valamint a terveket későn kaptuk meg, hogy hol és mit kell építeni, viszont az építkezéshez szükséges anyagokat meg novemberben meg kellett igényelni /a tervet márc. kapták: meg csak/ lg;/ egyes helyekre veleslegesen sz j.llitottak anyagokat, ha meg is volt a szükséges anyag, de minőségben hiányos volt. A békési és oroshizi seprő ipari vállalatot is átadták a tanácsnak. Ezen idő óta a megyei tanács vállalata 1,613.ooo Ft veszteseggel dolgozott, mert a központi kiutalás által kapott anyag minősége rossz volt, igy az exportra gyártott seprő minősége nem felelt meg igy büntetést kellett fizetni és jelentős árengedményt kellett kadni. A felsorolt körülmények kivétel nélkül kedvezőtlen hatist gyakorolnak a vállalat vezetőségére dolgozóira, nem érzik magukénak azokat a terveket, amit felülről rájuk erőszakolnak, ugy érzik, hogy a szocialista bérezésnek megvalósításához nincs oieg a reális lehetőség ennek következtében a munkához való hozzáállás sem lehet megfelelő. Mindezek a körülcények károsan befolyásolják a bérezést azoknál a vállalatoknál, ahol az anyagbeszerzés nehézségei akadályozták a termelést. Ezek a vállal tok igyekeztek megtartani munkásaikat, igy felesleges munkát biztosítottak számukra, pl. cirokválogatás stb. Az ilyen munkálatok alkalmat adnak a bérlazitusokra és bércsalásokra. Érthetetlens és egészségtelen az ami a megyében* a sütőipar területén a bérezés területén van. Két évvel ezelőtt az élelmiszeripar államosította a földmüvesszövetkezetek. teriletjn lévő sütőüzemeket, s ettől az időtől fogva a szakmunkás oktat a föld. szöv. 3o-4o %-al magasabb bértfizetett. A sütőipari vállalat október 1-én /1953./ ismét a tanács kezelésébe került, de azóta a bérfeszültséget előidéző minisztérium semmi intézkedést nem tett, nem mert hozzányúlni ebhez a kérdéöhez. Joggal sérelmezik a dolgozok, hogy miért kap kevesebb bért ugyanazért a munkáért, mint addi-. .