MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.
1954. október 16.
Pártunk Központi Vez. tősége feltárta azokat a tényezőket, amelyek gátolják a mezőgazdaság gyorsabbütemü fejlesztését, pl. a leszállításra kerülő gépek mem -jöttek meg, vagy nem lettek átcsoportosítva megfelelő' számú szakemberek. Azonban meg kell nézni azt is, hogy hogyan dolgoztunk, hogyan bántunk azokkal a lehetőségekkel, amit biztosítottak kormányzatunk a mezőgazdaság részére. Biró elvtárs emiitette, hogy gépállomásaink gépi kap acitása 'mennyire van kihasználva. Nézzük meg ezt másik vonalon, - az állami gazdaságok vonalán: itllaml .gazdaságaink megyénkben eddig 59 traktort ós más egyéb mezőgazdasági gépet kaptak ebben az évben a munkájuk jobb elvégzésére. Ugyanak'. or az állami gazdaságaink e g-os időszakokban a gépi kapacitás kihasználása 25-29-3o %-os volt/ Állami gazdaságiink 281 kh-ra esik egy traktoregység, illetve 1 traktorra 285 kh. esik. Hogyan használják fel állami gazdaságaink ezeket a gépeket? Egy normálholdra gépi munka önköltsége magasra van betervezve, 48,8o Pt, de a valóságban ennél is többet használtak fel, tényleges önköltség 1 kh-ra 65,95 Pt. Ugyanakkor ha ezt tovább visszük.azt tapasztaljuk, hogy állami gazdaságainkban termelik legdrágábban a kukoricát, l.q kukoricát kb . 13o-l4o Pt. költségen állítanak elő. Ha áll'ami gazdaságaink ilyen drágán dolgoznak természetesen a népjólét emelése nem javul kellő mértékben, különösen ha hozzátesszük azt, hogy megyénk állami gazdaságainak többsége ráfizetéssel dolgozik, népgazdaságunknak komoly összegeket kellett befektetni, hogy áll daságaink termelésüket megismételhessék. Ha figyelembevesszük hogyan bánnak állami gazdaságainkban általában a mezőgazdaságba fcddig leküldött szakmai erőkkel, hogyan használják fel ezeket, akkor súlyos hiányosságokat tapasztalatunk. Számtalan állami gazdaságban lehet találni iskolát jól elvégzett szakembereket, de képtelenek voltak nagyobb eredményt elérni a terméshozam érdekében, de ehhez hozzájárult az, hogy nem kapták meg a kellő segitséget. A régi szakemberek, igazgatók nem támogatták ezeket a szakembereket munkájukban ugy hogy az iskolán tanultakat hasznosítani tudják a gyakorlatban A Központi Veze tőség által feltárt nehézségek és hibák, valamint az állami gazdaságok, gépállomások magasa önköltsóga legnagyobb része * helytelen vezetés, a laza munkafegyelemből származik. Ha megvizsgáljuk mezőgazdaságunk szakirányítását, pl. a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának irányítását, vagy a gépállomás igazgatóság munkáját akkor azt tapasztaljuk, hogy munkájukat az jellemzi', hogy egyazon feladatokat számtalanszor megvitatnak értekezleten és viszszatérnek ezekre a feladatokra, mert eléggé alaposan tűzték" ki, szervezték meg a feladatok végrehajtásét, ellenőrzését. Sok esetben a vezetés, a feladatokkal való foglalkozás általános értekezésből áll> A feladatokról való fecsegesse fajult a mezőgazdasági igazgatóságnál. A megyei gépállomás igazgatóság annyira hirhedt volt a megyében' a rossz vezetésről, hogy szinte féltek a gépállomás vezetői, hogy kimennek a megyei igazgatóságtól. Bármilyen problémájuk volt a gépállomás vezetőinek, dolgozóinak, a válasz az volt, hogy azért vagytok igazgatók, vagy agronomusok, hogy oldjátok meg a feladatot, de a kellő segítség elmaradt. Néha ők is megkapták, hogy akkor ti miért vagytok a gépállomás igazgatóságon /persze ezt nem nagyon mörték felvetni./ Az ellenőrzés a gépállomás vonalán a legrosszab, habár most van javulás, ami eredményben is kezd már megmutatkozni. Azonban számtalan esetben előfordult, hogy a gépállomás igazgatóságon dolgozó elvtársak nem tudtak arról, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a gépállomások, vagy^ nem tudtak arról, hogy a békéscsabai gépállomás igazgató azzal akarja otthagyni a gépállomást, hogy képtelen a munkafegyelmet megszilárdítani, mert nem kap segitséget, pedig'a megye legjobb gépállomás igazgatója.