MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1954. október 16.

béralap országosan 17,7 százalékkal, megyei viszonylatban pedig 14.1 százalékkal, a teljes béralap 15*2 százalékkal emelkedett. A munkások átlag-keresete 4.5 százalékkal emelkedett. Az egyfőre eső termelés viszont a mult év hasonló időszakához viszonyítva országosan 3.5 százalékkal csökkent, megyei viszonylatban 1 százalékkal visszaesett. Elvtársak, világos, hogy ezt igy csinálni tovább aem lehet. Ha igy dolgozunk nem tudjuk biztositani dolgozó népünk életszínvonala emelésének feltételét. A kongresszus után, júniusban bizonyos javulás volt tapasztalható a bérfegyelem terén. De a későbbi hónapokban már e téren is komoly hiányosságok tapasztalhatók. A helyi, állami és szövetkezeti ipar területén számtalan helyen nem tartják be az előirt normákat, megszegik a bérfegyelmet. Nem egy esetben, különösen szolgáltatásoknál magasabb összegeket számolnak el a megengedettnél. A kevermesi vegyes KTSZ egy épület tatarozásnál 43oo forinttal számolt fel többet a jogos összegnél. Az önköltség emelkedéshez, bére.lap-tullépéshez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az alkalmazotti létszám országosan a minisztériumi iparban 1954-. augusztusban 7«8 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. Megyénk területén a minisztériumi iparban 1954-. III.negyedévében 9.3 százalékkal több alkalmazottat foglalkoztattak mint az előző év III.negyedévében. A'túlságosan felduzzasztott hivatali apparátus, az alkalmazottak száma nagyban hozzájárul az önköltség emelkedéséhez. Az önköltség cs&Ekentés terén tapasztalható lemaradás másik fő tényezője az anyagpazágjas.. Üzemeink egyre-másra a megengedettnél túllépik az anyag-normákat.FA KGM. vállalatnál az első félévben 13o milliófal, építésügyi minisztériumi vállalatnál 4o millió forinttal lépték tul a megengedett anyag-költségeket. Megyénk üzemeiben is sok tennivaló van az anyagtakarékosság terén. Ha megnézzük pl. a békéscsabai Építőipari vállalatok fatelepet - szomorú képet látunk. Csákiszalmája módjára bánnak az- anyaggal, törik, zúzzák a faanyagot, óriási károkat okoznak. És mindezt a vezetők nem látják, vagy nem akarják látni, a kommunisták nem harcolnak az ilyen pazarlások ellenTjA hibák legfőbb oka, hogy pártbizottságaink, üzemi pártszervezeteink, üzemek kommunistái nem eléggé értik meg, hogy a termékek önköltségének csökkentése, éppen ugy, mint minden más feladatnak a megoldása elsősorban az ő munkájuktól függ. Nem látják világosan, hogy az önköltséget nem lehet másként csökkenteni, esek ha ebbe a munkába az üzem minden egyes dolgozóját bevonják. Nem $ut eléggé kifejezésre a politikai munkában, hogy az önköltség csökkentése hogyan függ össze az egyes dolgozók érdekeivel, az uj szakasz politikájának célkitűzéseivel. Természetesen ugyanez vonatkozik a tömegszervezeti, gazdasági ós műszaki vezetőkre is. Ott, ahol az üzem vezetői nem tűrik meg a lazaságot, ahol a pártszervezetek harcolnak a pazarlás, jogtalan bérkifizetések ellen - nem marad el az eredménye. Ilyen üzem a békéscsabai pamutszövő, amely a II.negyedévben is jelentősen csökkentette az önköltséget. Vagy a gyulai Húsüzem és még akad 1-2 üzem a megyében a szövetkezeti iparban. De a legtöbb üzemben ez nem igy van. Pl. a sütőiparban a termelés mindössze 0,2 százalékot, az átlagkereset pedig 31»9 százalékot emelkedett az elmúlt III.negyedévhez képest. Természetesen az önköltség alakulását nem kismértékben befolyásolja a fel sőbb szervek helyes, vagy helytelen intézkedése is. Egyáltalán nem serkenti a dolgozókat az önköltség csökkentésre, az anyaggal való takarékosságra az olyan rendszer, mint ami a békéscsabai I,számú Gépjavító Villalatnál van. Ahol a termelés értékét azzal mérik, hogy a raktárból-mennyi anyagot vételeznek ki. Ha kevesebb anyagot vételeznek ki, csökken a préé mium összege is. Ez a bérezési rendszer a nagyobb anyag felhasználásra ösztönöz. Hiába vetették már fel az üzem vezetői a felsőbb szervek felé