MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.
1953. november 14.
szocializmus épitésének uj szakaszába tértünk^ abban a szakaszba, ahol a mezőgazdaság gyors fejlesztése a központi kérdés. Ahol a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának javitása, a szocializmus alaptörvényének fokozottabb érvényesítését tűztük napirendre. Eppén ezért a pártbizottságainknak és állami szerveinknek egyaránt a hozott határozatok maradéktalan végrehajtásáért komoly harcot kell folytctni. Mozgósitanunk kell minden parttagot, minden dolgozót a határozatok maradéktalan végrehajtásáért. A na ál is inkább, mivel a határozatok végrehajtásánál van bizonyos vontatóttság az átcsoportosítással kapcsolatosan. A mezőgazda ság részére nyújtott kedvezményekből egyesek helytelen következetetéseket vonnak le. Mindezt "visszavonulásnak", "jobboldali politikának" tekintik. A Központi Vezetőség megállapítótea, hogy az ilyen elvi állitások mögött baloldali szektaveszély rejlik. -Nekünk küzdeni kell az ilyen téves nézetek ellen, annál is inkább, mivel nálunk a fő veszély - mondotta üákosi elvtárs - a baloldali szektaszellem. A baloldali szektaszellem megyénk területén két vonalon nyilvánul meg: Az egyik egyes üzemeink részerői, mint pl. a sarkadi Cukorgyárnál, de más üzemeknél is, ahol olyan nézet uralkodik', hogy a párt a munkások érdekei fölé helyezte a parasztság érdekeit a mezőgazdaság részére nyújtott kedvezmények folytán. A másik vonal, amely a .mezőgazdaság terén a középparassáteág ellenes hangulat ban nyilvánul meg. Amit mindezideig a pártbizottságainknak nem sikerűit > teljesen felszámolni. Az olyan nézeteket, mint pl. Kamuton, de más helyeken is, hogy a csizma és mezitlább nem fér. össze, vagyis ez annyit jelent, hogy volt agrárproletárok és középparasztok a termelőszövetkezetekben együtt nem tudnak eredményes munkát végezni. De hasonló helyzetek vannak az orosházi járásban is, amit mutat az a tény, hogy a mostani közgyűléseknél legtöbb kilépő középparaszt ebben a járásban volt meg és ezen belül is Tótkomlós községben, ahol a kilépő tagok 7o-8o százaléka ^ középparaszt. Maga a járási pártbizottság nem harcol következetesen az r ilyen nézetek maradéktalan felszámolásáért. Vagy Békás községben, ahol egyes vezetők még a középparasztok köszönését sem fogadják el. Az a tényj hogy a mezőgazdaság részére nyújtott segítséget állítottuk jobban előtérbe ez semilyen visszavonulást, vagy jobboldali politikát nem jelent. Bz annak a túlzott iparositásnak a következménye, amiről Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata beszélt. A Szovjetunió viszonyai között a Jtiep első szakaszában hasonlóan merültek fel a kérdések. Miért a parasztságnak és nem a munkásoknak? Lenin elvtárs ezzel kapfccsolatban a következüket mondotta: "Azért, mert a munkások helyzetének megjavítása végett gabonára van szükségünk. De a gabonatermelést csak ugy növelhetjük, ha megjavitjuk a parasztság helyzetét, emeljük termelő erőit. Aki ezt nem érti meg, aki abbój. a tényből, hogy a parasztságot első helyre állitjuk azt a következtetést hajlandó levonni, hogy lemondunk a proletariátus diktatúrájáról, vagy ehnez hasonlóra következtet, az egyszerűen nem hatol a dolgok mélyére. A proletariátus diktatúrája azt jelenti, hogy a vezetés a munkásosztály kezében van. A proletariátusnak, mint vezetőnek, mint uralkodó osztálynak érteni kell a politikát ugy irányitani, hogy elsősorban azt a feladatot oldja meg, amely a leghalaszthatatlanább. Jelenleg azok az intézkedések a leghalaszthatatlanabbak, amelyekkel a parasztság termelő erőit azonnal emeljük. Nekünk ezekre a fel merült kérdésekre világos választ kell adnunk. Itt arró]. van szó, hogy eze kel az intézkedésekkel biztosit ja.,Pártunk a parasztság fokozottabb bevonását a szocializmus épitésében. Ü munkásosztály történelmi céljának a szocializmus épitésének az elérése csak a parasztság tömegeinek bevonásával, csak a túlnyomórészt egyéni gazdálkodó parasztság saját érdekeinek figyelembevételével lehetséges. A szocializmus épitésével együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának állandó emelésének, amit csak a mezőgazdasági termelés, benne a kisparaszti termelés állandó fejlesztésével lehet elérni* Azt akarjuk elérni, hogy több kenyér, több hus,' több zsir, több tej, több »csirke, több mezőgazdasági, ipari nyersanyag álljon a munkás-
