MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1953. szeptember 18.

pasztalható az, hogy ahol mi nem vagyunk ott, ott az ellenség igen élesen tevékenykedik. Az elmúlt héthez viszonyítva 52-re emelkedett aaoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol nem akarnak közösen sz&ntmi-vetni. A termelőszövetkezetek zömében meg v&n a bázis, azonban ezekkel nincs megfelelően foglalkozva, hogy a velük való foglalkozáson keresztül.sokkal jobb munkát tudjunk elérni a közas szántást-vetést illetően. Tapasztalható olyan jelenség, hogy még délután nincs semmi az egyes termelőszövetkezetekben, azonban mar éjjel gyűlést tartanak a kilépésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor a bázis tagok, a termelőszövetkezethez* párthoz hü elvtársak magukra vannak hagyatva, nem segítjük megfelelően őket munkájukbon. Az az elgondolásom, hogy a pártvezetők, a tanáÉs vezetői, és tömegszervezetek rendszereden foglalkozzanak a termelőszövetkezetekben a kedvezmények ismertetésével, a mindennapi kérdésekkel, vetésnek,szántásnak a kérdésével stb. Hagy elvtárs felvetette, hogy a választás alkalmával, a hörényápolással kapcsolatban mennyire tudtuk mozgósítani az üzemi munkásokat, most is á legjobbakat arra a területre kell mozgósítani, ahol a legnagyobb probléma van.Xz lenne a leghelyesebb, hogyha nem vasárnap, hanem holnap délután tartanánk meg az aktivaértekezleteket a járásokban, mivel az idő nagyon sürget bennünket, mindössze 2-3 hét áll a rendelkezésünkre. Vasárnap reggel az egész megyében kilehetne menni munkát végezni. Felvetődött az aranykoronának a problémája, itt az történt meg, hogy a Földmérési Igazgatóság a legutóbbi tagosításnál az alacsony és magas arany koronájú területeket egy szintre hozta.Itt megmutatkozik az, hogy azt felvetik, amit felemeltek, de amit lecsökkentettek azt nem vetik fel a termelőszövetkezetek. Utasítottuk a Földrendező Bizottságot, hogy ezt a kérdést nézze meg. Felvetette az elvtárs, hogy a tanács megígérte a Viharsarok termelőszövetkezetnek, hogy dohánypajta építéséhez kapnak fát, kapott a termelőszövetkezet, de nem olyan mértékben, mintahogyan kellett volna. Nagy elvtársi Az az érzésem, hogy a mi elvtársaink - bár arról szó sincs nogy a problémákat ne vessük fel, ellenkezőleg fel kell vetni a nehézségeket, a megoldásra váró problémákat, mert ugy tudjuk kiküszöbölni,azonban a felszólalások ugy tolódtak el, mintha általában csak bajok lenének, nehézségek lenének, nem látjuk emellett megfelelően, hogy milyen ragyogó lehetőségek, jövő áll a termelőszövetkezetek előtt. Ugy vélem, hogy végtelenül fontos lenne, ha munkánk sorm amellett, hogy bátran felvetjük a hibákat, nehézségeket és azokat orvosoljuk, emellett nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy egy optimizmus, derűlátás legyen a problémák megoldásával szembe. Az eddigiekhez mérten sokkal szivósabb, felelőségteljesebben kell végeznünk a munkát, de nem kilátástalan a munka. Látnunk kell azt, hogy ennek a munkának meg lesz a gyümölcse, Lelkesedéssel 'kell, hogy nekiálljunk a munka végzésének, és ezt el kell ültetni minden egyes elvtársnál. Ha mi csak a hibákat, problémákat toljuk előtérbe, - nincá megfelelő lelkesedés, eltökéltség, op^hizmus a feladatok végrehajtását illetően, mely tompítja az élét a munkánknak. Sgy ilyen forradalmi hévnek, lendületnek kell, hogy magával ragadjon bennünket. Nagyon élesen jött ki több hozzászólás alapján a vetésnek a problémája. Változatlanul ós mégegyszer aláhúzzuk, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdításának munkájánál legfontosabb a kö^ös vetésnek a biztosítása. LS itt nekünk sokkal hatékonyabban kell, hogy szervezzük a munkát, az emberekre való támaszkodás alapján. A multhéten tartott járási titkári értekezleten pár, fontos módszer felvetődött, Gyoméról elmondották az elvtársak, hogy ők 5-6 becsületes emberre való támaszkodással megszervezik a termelőszövetkezetben a vetési munkát, még ha a termelőszövetkezetben van 15-2o ember, aki nem akar vetni. Fogja az elnök, a titkár a vetőgépet, kiállnak vele és'végzik a munkát. Gépállomásaink is részéről is biztositani kell azt, hogy a traktorosok végezzenek olyan munkát,