MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1953. július 1.

•9f * feszitett ütemű fejlesztése, az ezzel kapcsolatos gyakorlati, sokszor kíméletlen tagosítások, a túlzott ütembea fejlesztett ipar, állami gazdaságok és építkezés nyilvánvalóan hatással van a mezőgazdaság dolgozóira. Oka a beszolgáltatás és ezzel kapcsolatos büntetések és kártérítések túlzott volta, sokesetben önkényeskedés, a kulákok ellen alkalmazott törvénytelen rendszabályok, a gyakran'túlzott gazdasági megterhelés, a földbérbeadásának túlzott megszigorítása stb. Ez a nagymérvű tartalékföld növekedés rontja a mezőgazdaság hozamát, merthisz a jelenlegi feltételek mellett nem érdemes gondos előrelátó gazdálkodást folytatni rajta. Súlyos hibák történtek a kulákság korlátozása terén is. Lényegileg a gyakorlatban mindinkább a felszámolás politikája váltotta fel a korlátozást. Ez félreérthetetlenül jutt kifejezésre a kulákgazdaságok évről-évre történő alakulásában, abban a tényben, hogy a kulákok összes földterülete az utóbbi 5 óv folyamán az eredetinek mint-i egy 3o százalékára zsugorodott. Megyénkben 1999-től kezdve 5955 tollaktól 8o.484 kh.földet fogadtunk el. Ami azt jelenti, hogy különösen a termelőszövetkezeti községekben teljesmértékben likvidáltuk a kulakokat.Békéscsabán 48o kulakból 2 fáradt, hasonló a helyzet Orosházán, és a többi szövetkezeti községekben. Itt azt kell aláhúzni, hogy ez el-len a politika ellen az eddigiek során is a Központi Vezetőség keményen szembeszállt. Ennek ellenére elnéztünk felette, tudomásulvettük. 1 megmaradt kulákság nagyrésze a gyakorlatban helytelen gazdálkodást folytat, a földet rosszul műveli, állatállományát visszafejleszti. Az is túlzás

1 volt, amilyen ütemben mi az állami gazdaságokat fejlesztettük. A legutóbbi 3-4 év alatt területük az eredetinek mintegy tiszeresére növekedett, ez a gyorsütemű növekedés akadályozta az állami gazdaságok gazdálkodásának rendbehozását, magas terméshozamok és jövedelmezőség biztosítását. Nehezítette a gazdaságok igazi mintagazdaságokká való fejlesztését. Helytelen volt az is, hogy pártvezetés elsősorban 'az állami gazdaságok és állami vállalatok révén kívánta biztositani a központi szükségletet állati termékekből. A pártvezetés elhanyagolta és háttérbe szorította a lakosság életszükségleteinek a kielégítését. Helytelen gazdaságpolitikája folytán csökkent a dolgozók életszínvonala, A túlzottan gyorsütemű iparositás, mindenek előtt a nehézipar és honvédelmi ipar túlzottan gyors fejlesztése, valamint mezőgazdasági termelés fejlesztésének elhanyagolása és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok túlzott fejlesztése a lakosság szükségletei kielégítésének elhanyagolásához vezetett. Szerepet játszott ebben a fegyveres ere nek a szükségesnél nagyobb mérvű és gyorsabb ütemű fejlesztése, valamint az állami apparátus felduzasztása is. Mind ennek következtében az utóbbi években a lakosság, ezenbelül a munkásosztály életszínvonala ném emelkedett megfelelően, sőt a legutóbbi évek folyamán a munkások és alkalmazottak reálbére csökkent. Bar ehhez jelentős mértékben hozzájárult az 1953 évi rendkivül rossz mezőgazdasági termés, - a reálbér és #z életszínvonal kedvezőtlen alakulásának alapvető oka nem ez volt. 'hanem a gazdaságpolitikában, a párt általános irányvonalában elkövetett hibák. 1953 első-felében az iparcikkfogyasztás az előző évi hasonló időszakhoz képest lényegesen csökkent, bár ugyanezen időszakban összes alayvető élelmiszerekkel emelkedett a kiskereskedelmit forgalom. Számos iparcikk minősége romlott, gyakran nem megfelelő a választék. A^lakosság bizonyos cikkeket, amelyeknek előállitása nem jelent különösebb nehézséget - csak utánjárással, vagy egyáltalán nem tud beszerezni. Helytelen és megengedhetetlen, hogy az utóbbi években számos árut, főként ruházati cikkeket, de részben élelmiszerket is rosszabb minőségben, de azonos áron, azonos elnevezéssel hoztak forgalomba. Vagy ugyanazon minőségű árut más néven, vagy más csomagolásban magasabb áron árusítottak. Ez mindenek előtt a munkások és alkalmazottak, parasztság helyzetét nehezítette, A lakosság ellátásnak romlásához hozzájárult a magán és kiskereskedelem, a magánkisipar túlzottan gyorsütemü visszaszorítása. A túlzott ütemű iparositás annyiban is kedvezőtlenül hatott ki a lakosság