MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1953. július 1.

Jegyzőkönyv,; Készült:Békéscsaba, 1955.ju.lius 1-én tartott aktivaértekezléten. Jelen vannak: Járási titkár elvtársak, járási tanácselnökök, járási begyűjtési miniszteri meghatalmazottak:, megyei tanácstól Blahut elvtárs, Szabó elvtárs, Gépcsoporttól Csatári,Por» gács elvtárs. Békáscsabai Téglagyárból Hngor elvtárs váll. vezető,Sicz elvtárs párttitkár, megyei DISZ-tői Násztor elvtárs, MÉSZÖV-tői Hun elvtárs,Bodó elvtársnő begyüj• tési meghatalmazott, 74rosi Tanácstól Bartolák elvtársnő. Nagy elv társ: Azért tartottuk szükségesnek az aktivaértekezletet összehívni, hogy a Központi Vezetőség 27-28-án tartott ülésének anyagát ismertessük az elvtársakkal. Hogy megyénk vezetőivel megbeszéljük azokat a tennivalókat, amelyek a határozat végrehajtását illetően feladatkánt áll előttünk. A Központi Vezetpségi ülés mélyrehatóan alapos körültekintéssel, a marxizmus-leninizmus tanításainak a figyelembevételé' vei, azt országunk helyzetére alkalmazva kiértékelte és megvitatta Pártunk és kormányunk eddig végzett munkáját, népgazdaságunk helyzetét. A Központi Vezetőségi ülés mélyenszántóan, a kommunista birálat és ön0k hirálat jegyében folyt le. A Központi Vezetőségi ülés megállapította, ^ hogy az utóbbi évek folyamán a pártvezetés,, élén Rákosi elvtárssal politikai irányvonalában és gyakorlati tevékenységében minden alapvető kérdésben komoly hibákat követett el. Ezek a hibák kedvezőtlenül hatottak a dolgozó nép s nem utolsó sorban.a munkásosztály életszínvonalának alakulására, lazitottak a párt viszonyát a munkásosztállyal, mély , csorbák estek a munkás-paraszt szövetségen, megbontották általában a Párt, az állam és a dolgozó tömegek viszonyát és súlyos vesztességeket okoztak egész népgazdaságunknak. Melyek voltak ezek a legfontosabb hibák, amelyek lényegileg a marsizmus-leninizmustól való eltérést, annak figyelmenkivül-helyezését bizonyitják? Mindenek: előtt az, hogy a párt vezetése túlzottan a gyors iparosításra ás különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztésére vett irányt.Nem vette figyelembe az ország reális helyzetét, nem egyeztette össze ezt a célkitűzést a munkásosztály ós a dolgozó nép ^létszükségleteivel. A felszabadulás után elért eredmények és sikerek helytelen értékelésefalapján a Párt vezetése a II. kongresszusnak túlzott ütemű iparosítási politikát javasolt. A Kongresszus határozata alapján nyersvas termelést 1949 évi 398 ezer tonnáról, 1954-ben l,28o.ooo tonnára kellett emelni. Ez az ütem annál is inkább túlzott volt, mert az ország nem illetve alig rendelkezik vasérc, kohókoksztermeléssel, mely nélkül a gyorsütemű fejlesztés nem állhat szilárd talajon. Hasonlóképpen túlzott volt az az előirányzat is,amit a szóntermelés vonalán határozott meg a Pártkongresszus. A túlfeszített gyáripar, felemelt ötéves terv, melynek értelmében a gyáripari termelésnek 1954-ben él kellett volna érni az 194-9 évi termelési érték 310 százalékát. Ezenbelül a nehézipar termelése ugyanerre az időszakra 38o százalékot kellett volna, hogy « elérjen. Ezek a túlzottan magas termelési feladatok megvalósítása természetszerűleg túlzott beruházásokat vontak maguk-utáa.Mint ismeretes az eredetileg megállapított 5o.9 milliárd forinttal szembe 85 milliárd frontra kellett emelni, Ezenbelül helytelen volt a beruházásra előirányzott összeg elosztásai is. A 85 milliárd forint beruházásból a nehéziparra 37*5 milliárd, a mezőgazdaságra 11 milliárd forint, könnyűés élelmiszeriparra együttesen 3«5 milliárfl forint beruházás jutott. Ez a helytelen gazdaságpolitika nem számolt az ország tényleges erofor- rásaival, nem vette figyelembe az ország gazdasági helyzetét, a beruházások gazdaságosságát, célszerűségét. Számos esetben olyan létesítmény eket is megvalósítottunk, amelyekkel várni lehetett volna, mint a budapesti földalatti gyorsvasút, amelynek létrehozása az ország gaz-