MDP Békés Megyei Megyebizottságának titkársági ülései 1949. szeptember 1. - 1950. szeptember 25.
1950. január 31.
bele olyan ügybe, amellyel már egyszer becsaptak. A politikai felvilágosítás tekintetében vannak alapvető hibák. A tömegszervezetek erejének felbecsülésénél ismét ellenünk szólnak a tények. Ha a tömegszervezet nem jó, azért nem jó, mert a Párt nem ad kellő támogatást. Ebből a munkából lé kell vonni politikai sikon a tapasztalatokat és aj/í következményeket. Amikor a tszcs.-k-nél megkezdtük a szerződés^ kötést, simán ment a munka, gondoltuk a magángazdáknál éppen ilyen simán fog menni. Kétségtelen,hogy alapos népnevelő mozgósítás mindjárt január elején, sokat lendített volna a dolgokon. Parasztpoiitikánk lemaradása visszanyúlik esztendőkre, mert yközépparasst politikánk évek óta nem jó.Alapszervezeteipk szegenyparasztsága nem tekinti ma sem szövetségesnek a középparasztságot, ennek következtében a középparaszt tartózkodott tőlünk és a szerződés megkötésétől is. -A másik hiba az volt,hogy a Párt és a tome^-szervezet nem tekintettek harci feladatnak ennek a munkának az elvégzését. Kern tudatosítottuk a falusi szervezeteknél eléggé,hogy a szerződések megkötése egy kiélesedett osztályharc idején történik, a kulakok nem köthetnek szerződést, ezzel egy jelentős kedvezményből ki vannak zárva, és elkeseredetten for'duhnak azok felé, akik a kisparasztokkal köttetni akarják a szerződést.Ebben segítségükre voltak még azok .a reakciós elemek, akik a múltban a lí.V.-nál elszabotálták a dolgokat. Az összehasonlítás a tervkölcsönj e_gy zés ésa munkaterv között rendkívül szerencsés. De otjt érthető volt, ha neitf*£íent ,mert ott ténylegesen pénzt kellet kiadni a szegényparasztnak és a középparasztnak. Most, amikor a szerződést kellett kötni nem volt erről szó, sőt' a termelési szerződéskötéssel renakivül előnyös helyzetbe akartuk Őt jut tat ni.,. Ennek ellenére még sem vállalta el. Népnevelőink a kisebb ellenállás vonalán állottak, ugy mint a tervkölcsönnél, megelégefitek, kicsi leszerződött területtel. Nem tekintették harci kérdésnek a munkát. Le lehet vonni azt a következtetést,hogy pártunk vezetői nem álltak a helyzet magaslatán. Gyakorta a népnevelők unottan vállalták a munka elvggzését. ^em csinálták szivvel- lélekkel ugy mint kellett volna. Mindenképpen el kell érnünk a- fordulatot"egész parasztpólitákánk területén, hogy a középparasztság és szegénypara3zts:' g viszonya megváltozzon. Minűen párttitkárnak ismernie kell a Szervező Bizottság december 12-1 határozatott és annak alapján változtasson az álláspontján. Pártunk politikájának legszélesebb sixon mozgó-közvetítői az agitátorok. Az események azt mutatják, hogy az agitáció körül komoly, bajok vannak. Nem elég meggyőző, nem elég szervezett. Népnevelőink nagyfokú képzetlenségéről kell beszélnünk. Az agit„prop, osztálynak 2 főfeladata van az agitáció és az oktatás. A Sz.B, október 2o-i. határozata az oktatá.s vonalán sok munkát jelölt • meg. Az agitációs osztály súlypontként kezelte az oktatási kérdést és elfeledkezett az agitáció munkájáról kissé. Nem az a hiba,hogy döntő módon foglalkoztak az oktatással, de az hiba,hogy tul keveset foglalkoztak a népnevelő munkával.Nem lehet lejáratni a népnevelőket. Nem helyes az sem az agitációnaál, ha csak politikailag van előkészítve ée nincs megszervezve- a beosztás. Feltétlenül, igaza van annak az elvtársnak, aki a terület feltérképezését kéri. ü gy nem mennek be kulákhoz, volt csendőrhöz, ahol esetleg, sőt biztosan csak kigúnyolnák a népnevelőket.Ha ilyenekhez i f ; mennek akkor feleslegesen pazarolják az elvtársak-erejét. Politikailag jól ke.i 1 előfeszíteni a népnevelő munkát és jól kell megszervezni. Oktatási munkánk,hogy van összekötve a gyakorlati munkával.Van-e olyan falusi szeminárium, ahol napirendre tűzték az elméleti kérdés kapcsán a termelési szerződések megkötését. A szerződés kötésnél . menetközben códulá/zás is volt a megyében. Vigyáztunk arra,hogy a mult tavaszi dolgok meg ne ismétlődjenek. Ezt heteken át el is tudtuk kerülni.De később beidézték egyes helyeken a középparasztot a községhazára.
