MDP Békés Megyei Megyebizottságának titkársági ülései 1949. szeptember 1. - 1950. szeptember 25.
1949. október 3.
<f • s 7 * s k ö n y v „*;tfi.^f ^7 felvétetett 19*9*október 3-án a |IS # ^tkársagi ülésén Békéscsabán. Jelen vannak t Keleti íarenc.Bába István,Such Jánt)a^ajorostJáno% Kótari Sándor, VIr^gos Hihály.Jlajki ^d^r,3«llagyÍ^áK6*^árojl. P titkárság részéről,sajtó részérül i^náx* elvtárs,Központi Agitációs Osstaly részéről putnokl elvtárs* AyHv<W\)> Keleti elvtárs » üdvözli a megjelent elvtársakat és ismerteti az 5 éves tervkölcson 4 napi gyűjtés eradményét.3ék<smegye lakosainak sz«ma t 3<K).518 főpkivetésej 20,000*000 Ft»aa eddigi begyűjtés eredménye 7.630.000 Ft.,mely össseaet 37.120 személy jegyezte elö. A» eddig jcgyaett az összeg a kivetésnek 37 i*-át teszi ki.Megjegyzi,hogy a városok és járások között lén^^es eltorlódások vannak. Gyula 82# t Békéscsaba 6?& t Hunya 62^-e közaégök a legjobbak a megyében.A városok között a legrosszabbíCroshaza 37^*községek között Kéfcegyhasa 35 % t Slek 9#»öceöd 7*7%tJárásonként a tervkölcson fr-ban a következő t gyulai jurás 52á,saeghalmi járás 29>*»0roshuai járás 27* t gyo«ai 23 szarvasi 19,«,békési járás 18 £* Békéscsaba és Gyula komoly összeggel szerepel és ez szorítja fel az összeget,a közséjpk mind alatta vannak a megyei aranynsk.Eask a számok mutassak, hogy milyen eredményeket értünk e 1 .Me gje gye zte , ho gy az eddigi tervkölcsönjegyzők túlnyomó részt ipaximuukasok,ezek teszik majd lehetővé, hogy a szabad foglalkozásúak-:t is beszarvazsűk.A^arasatsag nem tttasitja el a jegyzé agyújtést, úgyszólván mindenki jegyes 50-100 Ftot, de ezzel szemben jóval gyengébb a középpar asz tökké, azonban a asiro8par*3Ztok jegyzése egeszén ross.Megállapitjjtatjuk,hogy politikailag erős part szervezeteink sem voltak képesek ez ideig, a terve t ilyen formában toljeaitenjea azt jelenti»hogy népne velőink nem tudtak megbirkózni a paraszt Sággal,passzivitást lehet tapasztalni. Népnevelőink elmondjak,hogy a parasztság sirankeaik^j nagy az adó, drága az iparcikk,drága a^cióő.riinos ruxuíjnk etb.Az ipari munkásság részéről egész nagyszabású jegyzések történ tek.5-6 gyermekes csaladapak,nyugdijatok 3~á havi fizetésüket jegyezték, a ha kérdezzük tőilük, hogy btrják-e fizetni? rendkívül értelmes feleleteket adnak. IparimunkHasagunk öntudates képet ad arre,hogy msnnyire támaszkodhatunk rá és a parasztságx>a.A parasztság elzárkózik a tervkölcsönjegyaést öl,pedig ez az első alkalom amikor kérünk tőle valamit. A neheze munkánknak a paszta" gpn van,ezt fel kell javítani .pártszervezeteinktől sok kivánni való van.Annak ellenére,hogy pártsserveaeteink részére több figyelmeztetést adtunk,mech8nÍKUsan végozték munkájukat ,akik végzik a tervkölcson Jegyzés gy űjtését ő k magu k .^ta >^yw«t»k t n»m jn-rftaVoi^T JA pA"}/Ut^j, ^ je gyaésgyűjtés terén ott Tsove ttunk hibát,hogy népnevelőink a kulákokhoz is elmentek s ahelyett, hogy keményen léptek volna fel,eltűrték a kulakok sértegetésé t. Több helyen a kulakok nyiltan kijelentétték,hogy ilyen csavargók mar többen voltak mint ti,dicsérik riajkat,alai rá sokat gyűjtenek R ft jk felmentésére stb.Az ilyen provokációs beszédre sem tudtak népnevelőink öntudatos és megfelelő választ adni .Ahol a kulukok nem kaptak megfelelő vaia zt,előfordult,hogy kereken visszautasitották, illetve elutasitották népnevelőinket azzal,hogy nem hajlandók jegyezni tervkölesönt,vagy pedig 50 Ft.-pt jegyeatek,igy nem tudja a falu biztosítani a jegyaést.ött ahol a népnevelőink keményen lépnek fel,a kulakok megszeppennek és jegyesnek tervkölcsönt példa erre Szeghalom.Feltétlenül tudatosítani kell,hogy a kulakok nem jegyeztek tervkölcsönt és hogyha nem jegyeznek mi módot találunk, hogy me gfl lelő leckében résaésitsük őket. A szabad válla sgyakorl a soknál ott követtünk el hibát,hogy a rendelet megjelenése utm nem világosítottuk fel a lakosságot,hogy hogyan válaszoljanak a papság tümadasairaá3nnak az lett a következménye,hogy a papság a hitokta-
