MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. július 4. - 1955. augusztus 29.

1955. július 18.

cs• 2o * ség* hogy egy-egy népnevelőre ne jusson 4-5-6 egyéni dolgosé parasstaáí több, mert csak Így tudnak eredményen felvilágosító munkát vógezni a fejlesztés érdekében* De n dolgozó parasztok között ls különbséget kell tenni* itt ső sorban azokra kell venni as irányt, akik közelebb állnak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz, akik kétszeri beszélgetés után már kl ls töltik n belépési nyilatkozatot, u

9 itt is szükséges véleményem szerint olyan vezetési rendszabályt alkalmazni, hogy ezek a népnevelő elvtársak sas legyenek magukra hagyva, hanem legyen agy olyan felelős, akihez 6-8 népnevelő tartozik, és esek az elvtársak legyenek a községi pártbizottság fejlett tagjai* Természetesen a népnevelő elvtársakat be ls kell számoltatni, mert vaa egy olyan tapasztalat, hogy bár felkészítik őket, de tovább nem mennek. Ezzel azonban megelégedni nem lehet. Időközönként kell, hogy behívják őket, számoltassák be a község politikai hangulatáról. Végül összegezzék a tapasztaltakat, újból hívják be az elvtársakat, és mondják el nekik a helyes módszereket, hogy hogyan dolgozzanak, A kingyüléseket ls olyan területeken kell tartani, ahol ilyen szempontból az előkészítő bizottság termelőszövetkezetté alakul át. Hát például Gádoroson egy dűlőben a dolgozók - 8eio - felvetették, hogy jöjjön mar ki valaki és csinál ion valamit, mert igy ők tovább nem le nek, Éppen hogy csak nem mondták ki, hogy alakítsa neg n termelőszövetkezetet. Tehát n legfejlettebb elvtársakat az ilyen területekre kell irányítani. Hasik kérdés* hogy nem ismerik a tsz. tagok a termelőszövetkezet eredményét, vagy ismerik, - ahogy ezt a Molnár elvtárs felvetette. Azt hiszem, hogy a kérdést olyan rormában kell felvetai, hogy nem ismerik a tsz. eredményeit azok* akiknek ismerni kellené, akiket be akarunk léptetni a tsz .-be. Nem ismerik azért* mert - bár a tsz, népnevelők ismerik, azonban ezeket nem adja át ae egyénileg dolgozó parasztoknak, Es ae elhangzott beszámolóból éppen ez tünt kl. Tehát ezen van javítani való. Vagy azon, hogy a tanácsoknál a hengoshiradó ilyen szempontból nem működik megfelelően* Ezeket ls sokkal jobban ki kell használni, mint eddig. Vagy olyasmit is meg lehet csinálni, hogy szembeállítják egy közópporaszt jövedelmét egy közepéé munkaegységet teljesítő tse* tag jövedelmével, A harmadik, amelyről nem esett szó, a politikai tömegmunkával kapcsolatban* s amely egyike véleményen szerint a harci feladatnak, a középparasztság e-pe felé végzett politikai tömegmunka vitele olyanformában, hogy minél többen válasszák a tss, utat, különösen a III, típust. Ha azokat a Számadatokat vesszük figyelembe, hogy hány paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe, láthatjuk, hogy ezek nagy része 2-3 hofhs kisparaszt. Mi 15 tsz. község alakítását vállaltuk , és jelentettük a Központi Vezetőség felé. Ebben van egy csomó közópparaszt, amelynek megnyerése külön feladat* Véleményem szerint ezt a kérdést job ben kell a politikai tömegmunka közópuntjába állítani, és jobban foglalkozni ezzel a területtel. Es nem art itt is azokat a jó módszereket alkalmazni, amelyeket 52-53-ban alkalmaztunk* Például, hogy a belépett középparasztot bevonni a politikai agitációs munkába, ugy, hoyg melléje fejlett népnevelöt állítsunk, és ezek kimennének n területre, ahol elmondanák, hogy miért léptek be a tsz-be* Végezetül amiről szintén nem esett szó, és nagyon ide tartozik, ne a tagosítás* Ezzel kapcsolatban helyen az a módszer, hogy kidolgozzák, melyik termelőszövetkezetet akarják fejleszteni, a földrendezést, hogy az melyik területre fog korlátozódni, stb* de csak addig helyes, amíg ezt a kérdést szigorúan bizalmasként kezeljük. Erről