MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. június 6. - 1955. június 27.
1955. június 27.
ványai gépállomás nincs mécses egymástál. Mind a Két gépállomásnak hiánya volt alkatrészből és nem tudták, hogy egymás kösött kl tudják cserélni. A járási titkáraink munkájában ls vaa hiba. Est tovább fokos* ta as a módszer, hogy mUszaki és agronómiai részről kimentek ée azt mondták, hogy 2 aapi kataridon belül javítsák kl a hibákat, de a se* 0 itségadás aem volt meg aa illető szakemberek részéről. Az ilyen segítséget durvaság helyetteeitette több esetben. • megyei tanács végrehajtóbizotteágára - és a Járási pártbizottságok agyrészére ls áll as * hoey még mindig aem ismerik eléggé a gépállomások sservésését, tervesését, munkáját, kppea ezért a segítség a ml részünkről is alacsony színvonalú, és ha vizsgáltuk a gépállomások munkáját * bár ha egy a ser-máskor hozzá le tettük, hogy a gépállomások aaért jöttek létre, hogy a tsz-ek munkáját elő bbr el igyák • még ml ls sok esetben esüken vett üzemi szempontbei vizsgáltuk a gépállomások munkáját, aem adtunk kellő segítséget munkájuk megjavításéhoz. A bibék kijavításához feltétlenül figyelembe kell venni - kezdve a megyei párt Vu-tel - hogy a gépállomások munkáját csak akkor lehet jónak értékel* ni, ha a tsz-ek termésátlagai felülhaladják az egyéni dolgozó parasztokét. A kapásoknál alul vannak az egyénieknél, bár ez as év biztató, ha megnézzük a tsz-ek területét azt látjuk, hogy ebben az évben a növények fontoeabb réséénél felülmúljuk az egyénileg gazdálkodók termésátlagát* he a gépállomásokra nagyon áll • kezdve a megyei igazgatóság* tói * aa hogy csak szuken vett. üzemi értelemben vett kérdés. Nem éreznek felelőseget a termelőszövetkezetek munkájának összegségéért. A gépi munkáért mondhatjuk, ho^y a felelőségtudat egyre jobban mélyül, de sok aelyen még es sincs meg* A gépi munka mennyiségéért és minőségéért sem érésnek felelőséget. Nem beszélhetünk arról, hogy egyáltalán komoly, szervező munkát végeznének a mi gépállomás1 vésetőiák, dolgosé* ink, különösön as agronómusok. még mindig nagyon rossz a helyzet az állattenyésztésbe velő beavatkozásban. A lentebb kikélyezott agronómustől ha érdeklődünk választ nem kapunk arra, hogy mennyi a tsz állattenyésztési terve, hogyan van bistositva, mit teezaek és mit kelene tenni annak érdekében, hogy az tel* -jesitve leiyen, hogy az állattenyésztés le meghozza a maga Jövedelmét. A sarkadi gépállomáson az l.ooo holdas gőpl kapálási tervfóladat bél 4-9o hold volt lekötve, ebből 9o hold tsz-ből, aa egyénieknél van a többi. Volt a gépállomásnak ö kombájnja és le volt kötvekombája aratásra 3.000 kh. föld. Azt mondták az elvtársak, hogy mire aa aratás bejön veszekednek a gépért* Olyan tervesésből, szervezésből akartak kiindulni, hogy olyan tsz-be, ahol 3o-4o noldat kötöttek le, oda egy-egy kombájnt bízta: ltottak, hogy majd ha magiadul aa aratás,ráerőszakolják. i_ynem lehet dolgozni. A jelentéé felveti, hogy nem megfelelő a esakképsettéégük a megyei műszaki vezetőknek, éteren intézkedés aem történt, hogy mérnököt etb. hívjunk le. Sajnálta Forgács elvtáré aa emberekot, haveri alap mutat* kos ott meg, kötelékek fűzték as elvi ár sakkoz, libben Forgács elvtárs próbált javítani. A gépállomások gépjavítása ebben as évben több helyen roeez volt, a szemlék is rosszak voltak* 300-400 munkaórát számoltak fel és sok el* ketrecet, ugyanakkor aem fordították rá* 5 kombaja javítása több, mint 14o«ooo ft-ba került és ősszel üzemképes állapotba ment be a gép. az rendkívül sok költség. * központi Vesetőség júniusi határozatának a gépállomásokra vonatkozó részét akkor tudjuk végrehajtani, ha ml ezen gyökeresen változtatunk, koksz az kell, hogy Forgács elvtárs irányító munkája tovább javuljon, Forgács elvtárs osztályát káderekkel meg kell erősiteai, ez feltétlenül szükséges aahoz, hogy a munka javuljon a gópállomási osztályon. Osak akkor tudjuk ast elérni, hogy gépállomása*