MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. május 3. - 1955. május 30.

1955. május 23.

- 4 Kövatkeső kéraés ás uj tagok állatállományának, gazdasági felszerelésének a bevitele, arrél van szó, ho^y nekünk be kell tartanunk azt a rendeletet, amely kijött, hogy abban az esetben, ha a belépni szándékozd dolgozd paraszt eladja az állatállományát annak Jo #-át a közös alapba be kell fizetni. Ez a tény az, amely nem megy, megalkuvás van a tsz-ek résséréleeen a téren, amely komoly veszélyt rejt magába. Bizonyos ellentétet látnak ebben az elvtársak, könnyebb népszerűsíteni a tsz jelentőségét, fontosságát, mint megkövetelni a dolgozó paraszttól, bogy ezt be kell adni ée osak ugy léphetsz be. Ha ezt nem tesszük, akkor bele esünk abba a hibába, ami megvan, hogy túlméretezett állatállomány van kint. Később rájönnek arra a tagok, bogy amikor ők beléptek nekik be kellett adni, a másiknak nem kell beadni. Er re kell feblvnl határozottan a községi pártszervezetek, tsz-ek figyel mát, hogy e rendelkezésnek tegyünk eleget, már a kezdeti belépéseknél szorgalmazzuk ezt. Végezetül még az uj tagoknak a szervezésével, toborzásával kapcsolatban. A jelentésből kitűnik, hogy a bevitt földterület és a családtagok száma azt mutatja, hogy a középparasztsá^ belépése a tsz-be a leggyengébb pontunk. A belépő tagok valamivel több mint 1 kb. földdel léptek be. Nekünk nemcsak a tagokat kell növelni, hanem a földterületet is. Ez nem megy. A ÜSZ látogatásnál előtérbe kell heiyezni a konkrét személyzetszóló a^itáciőt. minden községben a tez-tagok ismerik a becsületes dolgozóparasztokat es eze.Jkel egyénileg beszélgetéseket folytassanak, aooy mire a felfajlejtfsztés lesz addig a tsz-tugok egyénileg kétszer-háromszor keressék fel és beszélgessenek el a dolgozó parasztokkal, hogy az őszi belépésnél ne legyen a számszerücé^ éa a földterület arányában ilyen nagy különbség. É

t 9Mgg elvtárs: A

ho^y a jelentós elénk tárja kétségtelen, ho^y igen omoly eredménynek lehet monuani, amit elértünk a megyében a tsz-ek megszilárdítása és felfejlesztése területén. Ezek az eredmények megmutatkoznak a gazdasági munkában és a számszerű felfejlesztés területén is. Egy kérdést szeretnék felvetni, ami eléggé kiesik amunkánkbői ée kiesik a járási pártbizottságok, községi bizottságok munkájából ls. Ez pedig a tsz-ekben a pártszervezetek erősítése, a pártszervezetek munkájának megjavítása, illetve azokban a tsz-ekben. ahol -nlnce pártszervezet azoknak a létrehozása. Valahogy kiesett ez a mun kábel. ES a tapasztalat arra figyelmeztet bennünket, hogy a pártszervezetek erősítésével, illetve ahol nincs létrehozásukkal jobban foglalkozzunk. UÜa neíQ foglalkozunk ezzel kellően azt bizonyltja a jelentés is, amely azt mondja, hogy a már megalakult tsz-ekben meg vannak a párttagok és pártbizottságainknak eszükbe sem jutott, hogy felterjesszék az alapszervezetmegnlakulását jóváhagyás végett, hogy meg* alakították volna a pártszerVezetet. Bizottságaink a termelőszövetkezetek megalakításának problémáját túlbecsülik. Nem látják azt, hogy nem elég csak létrehozni a termelőszö-vetkezetet, hanem meg ls kell azt tölteni tartalommal, biztosítani kell a megfelelő pártirányítást, ha ezt látnák jobban igyekeznének, hogy összekovácsolják minél előbb az életképes pártszervezetet, már ebben a szakaszban ls az eddiginél nagyobb erőfeszítést kell kifejteni pártbizottságaink is. Elég sok tsz van, aaol nincs pártszervezet 78 van ilyen, a többiben többé-kevésbbé jól rosszl működnek pártszervezetek. Ezévben mindössze lo tsz-ben alakult pártszervezet. Szinte évek problémája, megállapítjuk, hogy nincs és kevés erőt fordltunk a létrehozásukra. Bisz szervezet is a tsz-oknek csak a kisebb részében van. Egyik fő feladatnak azt kellene kitűzni, hogy a legrövidebb időn belül, de le-