MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. január 4. - 1955. február 28.

1955. február 15.

ra, niat a tanácsokra as a vélemény, amit a Központi Vezetőség Titkárságának üléséti az elmúlt év őszén elmondottak a mi munkánkra vonatkozóan, hogy ha nem ls állunk lent a párt és a minisztertanács határozatának végrehajtásában, de nem álltunk rá teljes erővel e fontos kérdés magoldására* Est mutatja az is, hogy bár sokat foglalkoztunk a mult év őszen ls a kenyérgabona kérdés jelentőségével, mégis kevés eredményre vezetett a munkánk* ebben a kérdésben* á megye őszi kenyérgabona vetéstervét a Statisztikai Hivatal ad: tai szerint 86*8 j&-ra teljesítette* A vetéstervből több mint 3o*ooo kat* hold kiesett, ami nagyon rossz képet mutat a megyére, és különösen rossz ha azt nézzük meg, hogy ossz mennyicégbea ez a vetésterület aa 1953* évihez viszonyítva kevesebb* Ezek Igazolj itt. hogy mikor az ősz folyamán ml sürgettük az őszi vetési terv teljesítését, foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, elcsúsztunk afelé, hogy elfogadtuk a jelentéseket kritika és ellenőrzés nélkül, és ilyen nagy mértékben még nem jelentkezett a megyébea eltérés a Statisztikai Hivatal felmérése és a tanácsi opoeratlv jelentések között* Belenyugodtunk, hogy kb* teljesítettük a vetéstervet, és nem szorgalmaztuk november végén ós december elején a vetést tovább* Ugyanez a vélemény, illetve ugyanez a munka mutatkozik meg mindenhol és különböző nézetek Tormájában jelentkezett ez, amikor tavaszi busa vetéséről volt szó* Vitatkoztunk azon, hogy lehet-e tavaszbúzát vetni Békés—megyében vagy sem* Mindenki idegenkedett ettől a kérdéstől, a pártszerveztek és a tanácsok is* De hogy mennyire gyenge volt a ml ellenőrző munkánk, ennek következtében a politikai munkánk is. a kenyérgabona vetós érdekében, ezt mulatja az, hogy ellenőrzés, kritika nélkül, politikai munka nélkül hagytunk olyan jelentéseket, mint a békési járás jelentése, amely az elsők között haladt és végül kisült, hogy még 3o százalókban sem teljesítették vetéstervüket. Politikai munkánk gyengeségét mutatja továbbá az, hogy több év adatalt megaissgálva a dolgozó parasztok kenyérgabona vetésterületüket egyáltalán nem növelték, sem 1952-* sem 1933-hoz viszonyítva. Négy éven keresztül mindig ennél az átlagnál maradtak a dolgozó parasztok* Politikai munk nfc hatékonyságát abban is le lehet mérni* Bár általában beszéltünk a mezőgazdasági termalés fejlesztéséről szóló párt- és minisztertanácsi határozatról, és értekezleteken sokat elhangzott ez, de a dolgozó parasztok körében konkrét felvilágosító munka ennek érdekében nem folyt* Bem adtunk kellő hangot a gabona termesztésében as egyéb kedvezméa^éknek sem* A dolgozó p rasztok azt mondják, hogy ^ókés—megyében elérhető termésátlag közepes termés esetén 8 mázsa* A megye minden kat* holdjára esik 3 mázsa búzának megfelelő beadás* Ezt leszámolva, és hozzá a vetőmagot, géprészt, marad neki a szabadpiacra, saját szükségletére 3 mássá holdanként, ezt összeadva, egy kat* hol tői a jövedelem lloo-12oo forint* Ugyanakkor kukoricából, nem hasonlítva más Ipari növénnyel össze, háromszoros jövedelmet biztosit ennek termesztése* És ebből kiindulva egyáltalán nem törekszenek a dolgozó parasztok arra, hogy ők a törvényesen előirt százalékot teljesítsék* Ugyanakkor a minisztertanács határozatának, ami a tavaszi busa vetésre vonatkozik, semmi visszhangja nincs a megyében, a községekben* Annak saa tulajdonítanak különösebb jelentőséget, hogy a határozat kimondja, hogy a kedvezmények meg lesznek azoktól vonva, akik nem teljesítik a vetéstervüket* A ml politikai munkánkban nem kapott helyet a Minisztertanács határozatának magyarázása sem* Ugyanakkor aeg kell monuanl, hogy vaa egy bizonyos fokú jogos hivatkozás azokon a helyeken, ahol ismerik a tanácsi kötelékbe vont földek mértékét és azoknak a vetési axnnya kisebb. Ugyancsak mutatkozik az is, hogy spekulálnak a földekkel ós hogy kivonják as áll ml kötelezettségek