MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. november 1. - 1954. december 27.

1954. november 15.

Dióssy elvtárs hozzászólásában, felvetette azt, hogy vigyük le a községekben az adó'zás kérdését* Bz azt jelenti, hogy a kivetést is. Ez soha nem volt a községekben, a járásban volt. Nekünk nem kell teljes egészében utánozni más népi demokráciákat. Más népi demokráciákban járási könyvelés van. Nekem az a javaslatom, véleményem, hogy ne vigyünk olyan javaslatot, amely a járási könyvelés teljes felszámolását irányozza. Hagyjuk meg a járási könyvelést, és valósítsuk meg a községi könyvelest. A jelentés felveti, hogy 38 ezer zálogolás volt. A kényszerintézkedések száma 0,5 százalék. Az adózók közül 0,5 százaléktól hajtottuk be kényszerintézkedéssel az adót. Bz arra mutat, hogy a növekvő gazdasági erősödés lehetővé teszi, hogy az adófizetésnek eleget tegyenek. Nincs értelme annak a nagyon sok zálogolásnak, ami itt folyik. Legfejebb 23 ezerre tehető, ahol feltótlen zálogolni kell. De csak akkor kell zálogolni, ha felszólítottuk, beszéltünk az illetővel, behivtuk a tanácsházára és megpróbáltuk meggyőzni az adófizetésről. Valószínű, hogy a 38 ezer zálogolásban ennek a 23 ezer nem fizetőnek csak egyrésze van benne. Nagyon sok nemfizetővel szemben semmiféle intézkedést nem tettünk. Tolna megyében, ahogyan a megyei pártbizottság tárgyalta ezt a kérdést, azt jelentettek, hogy Tolna megyében a zálogolásnak megvan a tekintélye. Egy kicsit elszigetelt jelenség, a zálogolásnak nincs meg a tekintélye. Ha országosan nézzük, azt látjuk, hogy Békés megyében az országos átlag felett van a zálogolások száma, A kényszerintézkedéseket ne folytassuk, ezzel több kárt okozunk az adófizetésnek, mint hasznot. Ott akarunk kényszerintézkedést tenni, ahol nincs semmi, ahelyett, hogy megnéznénk, hogy tényleg megtudnák-e fizetni az adót. A zálogolásnál sincs betartva a szabály, sokszor olyan dolgokat is lezálogolnak, amit nem ezabad. Tapasztalható az, hogy olyannál tesszünk kényszerintézkedést, ahol a falu ugy érzi, hogy igazságtalan. Ha már kényszerintézkedéshez nyulunk, olyannál kell alkalmazni, amivel a becsületes dolgozók egyetértenek, látják azt, hogy ez meg tudta volna fizetni az aáóját es még sem fizette meg, most megfizettetik vele. Ezzel egyetért a lakosság többsége. ís ez nincs meg, hanem mechanikusan történik a zálogolás. Ezek a hibák nagyon súlyosan befolyásolják az adófizetést. Felvetődött a párt- tanácsfunkcionáriusokkal kapcsolatos kérdés az adófizetés területén. Legfontosabb kérdésnek tartom ezt. Egész bátran nyúljunk hozzá, ha pártfunkcionáriusok nem fizetnek adót, egész nyugodtan zálogoljunk, egész nyugodtan le lehet váltani a községi tárttitkári funkcióból, vagy tanácselnököt, titkárt le lehet váltani, ha nem tesznek eleget kötelezettségüknek. Hogyan mutatnak ők példát, ha maguk sem teljesitik kötelezettségüket. Mit lehet ott várni, ahol a funkcionáriusok sem fizetnek adót. Nekünk az ilyen esetekben be kell bizonyítani, hogy egyformán megköveteljük az adófizetést funkcionáriustól és egyszerű embertől egyaránt. Ugyanígy vetődik fel a párttanácstagokkal kapcsolatban. A párttagoknak ezen a téren is példát kell mutatni. Ezt nagyon fontos kérdésnek tartom. Felvetődött a gazdalajstrom kérdése. Országosan 4oo ezer föld az, melynek nincs meg a gazdája. Állítom azt, hogy sok helyen nincs meg a föld sem. Most a pénzügyi szervek hatásköribe kerültek. Világosan kell látni ezen a téren a pénzügyi szerveknek. Vállalni kell azt az áldozatos munkát - amihez a pártnak, tanácsnak minden segitséget meg kell adni - hogy Magyarországon a birtokviszonyokat rendezzük. Szükséges az, hogy tudjuk azt, hogy ez a föld kié, És a földterület után mind után vessük ki az adót. Meg kell keresni, hogy a föld megvan-e