MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. november 1. - 1954. december 27.

1954. november 22.

rehajtóbizottság fölé helyezi magát a pártbizottságnak. Ugyanigy áll ez a pártvezetőségeknél, hogy a pártvezetőségek a taggyűlés fölé he­lyezik magukat. Taggyűlés lényegében nem a legfelsőbb politikai fó­rum, a legfontosabb kérdéseket nem a taggyűléseken, hanem pártvezető­ségi üléseken döntik el. A határozat^ javaslatban fel van vetve, hogy a járási párt-végrehajtó­bizottság, községi párt-végrehajtóbizottságok tűzzék napirendre a kol­lektiv vezetés megtárgyalását, ez csak akkor ad segitséget, ha mi alapo­san elvileg ki tudjuk értékelni. Azért nincs kollektiv vezetés, mert nem értik az elvtársak. Bár a pártbizottsági ülések meg vannak tart­va 2 havonként. Azonban azért vannak meg, mert 2 havonként össze kell hivni a pártbizottságot. De olyan eset nem történt meg a mi járásunk­ban sem, hogy egy-egy fontosabb probléma megtárgyalására összehívjuk a pártbizottságot. Hanem ugy számoljuk, hogy már letelik a 2 hónap, ­hivjuk össze a pártbizottságot. A jelentés felveti azt, hogy a gyulai járási párt-végrehajtóbizottsága többet foglalkozik gazdasági kérdésekkel, mint párt-kérdésekkel. Nem ismerem a gyulai végrehajtobizottság munkáját, de ez nálunk Orosházán is felvetődik. Véleményem szerint igy felvetni a kérdést helytelen. Ugy lehetne felvetni a kérdést, hogy helytelenül foglalkoznak a gazdasági munkával, mert a pártépités kérdésétől elszakitva végzik. A mi párt­szervezeteinknek, pártbizottságainknak igenis sokat kell foglalkozni gazdaság-politikai kérdésekkel, azonban összekötve a pártépitési kér­désekkel. Ezt kellett-volna alaposan megvizsgálni, hogy a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás mennyire van összekötve a pártépitési kér­désekkel, és ezen a téren segitséget adni. Egyetértek azzal, ami a határozatok gyártásával kapcsolatban felvető­dött. Azért van sok határozat, mert nem eléggé tudjuk még az adott szakaszban a legdöntőbb kérdéseket kivenni, bizonyos fokig az események visznek bennünket. Ezeknek a határozatoknak nálunk a járási pártbi­zottságon is az a sorsa, hogy csak kis része valósul meg. A határozatok közül 1-2-nek a végrehajtásával foglalkozunk, mint a pártcsoportok mun­kájával kapcsolatos határozat. De nem mondható ez el a többi határoza­tokról. Ennek oka az f hogy a pártmunkának még a hivatali jellegét nem tudtuk felszámolni. Értekezésből áll a pártmunkánk jelentős része. Ezt a kérdést helyes felvetni, de sokkal alaposabban. Nem tudom, hogy a jelentés milyen célt szolgál, általában az egész me­gyében bemutatni a kollektiv vezetés kérdését. De foglalkozni kell a megyei párt-végrehajtóbizottság kollektiv vezetésével is. A jelentésben többet kellene foglalkozni a taggyűlések szerepével. Kürtiné elvtársnő; Értékesebb lenne a jelentés, ha azok felé az elv­társak felé, akik a birálatot formálisan fogadják el - komolyabb el­járás indulna és ez már a jelentésben szerepelne. Ha csak a. neveket soroljuk fel, akkor ugy néz ki, hogy nem tettünk semmit.Azt kellene be­mutatni, hogy tesszünk is valamit. Bemutatni a pártbizottsági tagok e­lőtt, hogy tettünk lépéseket azokkal szemben, akik a birálatot fore malisán fogadják el, visszautasítják. Kiss elvtárs? A jelentés cime felveti, hogy a jelentés foglalkozik a birálat-önbirálat, alulról jövő birálat kérdésével. Ugyanakkor már a határozatokban az alulról jövő birálat kérdése nincs megemlítve. Azért is helyes volna foglalkozni ezzel a kérdéssel, mivel a kongresszus és a Központi Vezetőség is nagyon nagy súllyal foglalkozott ezzel a kér­déssel. A Szervezeti Szabályzatban olyan pont is született, hogy aki az alulról jövő birálatot igyekszik elfolytani, nem segiti elő, ez már felveti a párthoz való tartozás kérdését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom