MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. szeptember 13. - 1954. október 25.
1954. szeptember 27.
helyzetnek megfelelően igyekszünk kialakitani, és a vetési tervet az adott területhez készitsük. Igyekezni kell az illetékes szerveken keresztül e területek rendezését megoldani. Nagyon sok gépállomási agronómus felvetette, amikor a termelőszövetkezetek helyes gazdálkodási sorrendjót tervezték, hogy nem lehet helyes vetésforgót kialakitani, mert a terület hol csökken, hol növekszik. Arra számitani kell, hogy a termelőszövetkezetek területe állandóan növekszik, ahhoz kell a munkát szervezni. Nem szabad, hogy ez azt vonja maga után, hogy nem lehet vetési sorrendet megállapítani, kidolgozni. Lehet. Másrészt felvetik azt, hogy még mindig nagy magyénk területén az őszi kenyérgabona aránya. Szerintük hátrányosan bef lyásolja ez a talajerőpótlást és a magasabb terméseredmények elérését. A szovjet és a magyar tudomány bebizonyította azt már, hogy az elővetemény akkor gátolja, akkor van kihatással a következő növényre, ha mi nem végeztünk megfelelő talajmunkát, és nem pótoljuk a talaj erejét vissza trágyázással és nem védekezünk a különböző növény- és állati kártevők ellen. Ekkor áll elő az a körülmény, hogy nagyon rossz előveteménye a búzának a buza.Megfelelő tápanyag biztosításával a gabona is lehet a gabonának jó előveteménye. Az agronómusok tudatába is be kell vinni az ilyen irányú harcot. Ami a be takarítás t illeti: ez az adatok szerint j^_ _ütemben fol yik, az elmú lj évhez viszonyitva ez javulási t—mutat. Azonbah arra féltétrgtriei k ell figyelni, hn t^y a n^ rák- 1,at akaritása a vetést n agyon elhúzhatja, nagyon kitolhatja. Feltétlen el kell mindent követni annak érdekében, hugy a nagy-arányu szárbehordás helyett elsősorban a vetést végezzék.Amikor a vetést elvégezték, akkor fogjanak hozzá a szár behordásához. Dióssi elvtárs: A megyének 3 éves mezőgazdaság fejlesztési terve van. Akár-mikor tárgyaljuk a mezőgazdaság munkáját ez a körülmény mindannyiszor elsikkad. Ennek a jelentésnek is ahhoz a tervhez kellett volna alkalmazkodni, legalábbis utalni arra, hogy mit tettünk a terv végrehajtása érdekében egy-éven keresztül. Ugy gondolom, hogy helyes, ha ezt a kérdést felvetjük, és a mezőgazdasági igazgatóság is figyelembe veszi, hogy van egy ilyeh terv. Felvetném még az öntözéses területeknek a kérdését. Szarvason felvetették az elvtársak, hogy Békésszentandráson, - ott, ahol legalkalmasabb, legnagyobb lehetőség van az öntözéses gazdálkodásra,- ott már ötödször fog kalászos után kalászos kerülhi. Ezt tartalék földként kezelik, ás mert kapásokra alkalmatlan, és miután már négyszer volt benne egymásután kalászos, most senki sem akarja kivenni. A községi tanács végrehajtóbizottsága kénytelen lesz megint tavaszi búzát vetni bele. Bizonyos vagyok benne, hogy ilyen jelenség más területen is van. Ahelyett, hogy Békésszentandráson, ahol ott a duzasztómü, nagy lehetőség van arra, hogy öntözéses gazdálkodást folytassunk - nem csinálja ezt senki. A mezőgazdasági osztály részéről figyelmen kivül hagy ják, az öntözéssel foglalkozó szervek ugyancsak figyelmen kivül hagyják ezt a problémát. Feltétlen kell foglalkozni ezzel a kérdéssel is. Szokása vált - és igen rossz szokása - hogy a községi tanácsok a tartalék területen - apaállat* eltartás jelszóval - jóformán egyéni gazdálkodást űznek. Kiadnak 60-I00 hold földet felében.Igy felét elviszi az, aki megműveli, a másik fele megmarad a tanácsnak. De erről nincs elszámolás. Ezt a terűiéoet is meg kell nekünk nézni. A jelentés elárulja azt, hogy a mezőgazdasági igazgatóság jelentős lépást tett azon a területen, hogy megismerje a termelőszövetkezetek számadatait, körülményeit, de igen nagy az elmaradás az egyénileg dolgozó parasztok vonalán. Erről a területről jóformán semmit sem tudnak a járási mezőgazdasági osztályok, a megyei mezőgazdasági igazgató-
