MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. szeptember 13. - 1954. október 25.
1954. szeptember 20.
Pl Csabacsüd 98 ^-ra, Örménykú t 100 $-ra, Hidas hát 90 #~lg gáppel végezte az ás atást a komb ajaa ratáa a gépJáratásna k 08 %-a. A tarléhán- tás és másodvetési terveket a ÁG rásaVan teljesítették. 161 teljesítette pl örménykút, Gyula, stb. Istálótrágyásási tervüket a gazdaságok rész ben teljesítették, Igen lemaradt Telekgerendás, Lőkősháza, Zsedény, általában a Déltiszántuli Tröszthöz tartozó gazdaságok teljesítették a tervet, Növénytermelésnél megfelelő terméseredmények elérését még mindig akadályozza az, hogy nincs állandó vetésforgó, de még átmeneti forgóról sem beszélhetünk. /Csak tangazdaságoknál van pl. Szarvason./ A vetésforgó hiánya akadályozza az egyenletes talajerő pátlást is. /pedig több gazdaságban a megfelelő trágyamennyiség megvan./ Illattenréaz.tés> Szarvasma rha 15. 19? db. Sbből tehén 5. Q27 db. tehénlétszám 16,9 fs-kal alatta van a kormány pro grammban előirt aránynak. Tejtermelés terén a megy e tejbeadásának 39 ftát ÁG adja be. A II. n.évben 500.000 literrel több tejet adtak be az ÁG-ok. Az egyenletes tejtermelést /6,5 - 9» 5 literig lngad ozlk_a_ fejési átla g./ /akadályozza még mindig az egyenletlen takarmányozás, vagy a szárazonállás aránya, amely MMXá/^/ÁÉ^ÁM^AX/WM^^MM, 1 ft-kal veit magasabb az elmúlt fél évbe n a normális 17 %-nál, mert a gazdaságok helytelenül ütemezik be a borjadzásokat /gyulai ÁG/. Nem tudják állandósítani a gondosokat /Csabaosüd/ Félévi tejtermelési tervet 112 %-ra teljesítették a gazdaságok tehenenként. Sertéstenyésztést 75.QOO db, ebbő l koca 5,843 db, hízó 26,034 db. $ Még mindig kicsi a kocák arányai ^} %-kal alarVa van~a kormányprogrammbai előirt 11,1 j^nak. A gazdaságokba n a sertések nél az évi kétszeri fiaztatás biztosítva van. A fialásl át lag_zs Irs ert és éknél nemJ»^ elé^lt&--6> 5--/. 36.000 juh, 6.000 db lé , ebből kanca 4# gj>« Baromfitenyésztés: 1$//>é/>/ji)t>t 148.000 db. Az elmúlt negyedévben a gazdaságok 215.4oo db tojást termeltek, idei normájuka t 92, 5 #-baa teljaitették. Az állattenyésztés fejlesztésénél a kormányprogramm éta van javulás de ez nem elegendő az adottságokhoz mérten. Igen jő eredményt ért el Örménykút, Hldashét az állattenyésztés terén. Pl örmén ykut augusztus 20-ra tel jesítette éves tejbeadását, azonban a hiba az, hogy legtöbb helyen siltörpül^ az állatteny és ztés a növénytermesztés mellett . Kettéválasztják az állat* tenyésztés és a növénytermesztést, pl Vizesfás, Körösi ÁG. Az állattállományt nem növelik megfelelő tenyésztési munkával, a fiaztatások, borjadzások nem egyenletesek, nem igyekeznek egyöntetű állomány kiaeveiésere, főleg a oélgazdaságok. Sokszor papírmunkának látják a,törzskönyvezést s ebből adódik, hogy nem megfelelő egyedek kerülnek továbbtenyósztósre. Hég mindig sok az elhullást főleg mesterséges borjunevelésnél, szopós malac és növendékbaromfiaknál. /Körösi ÁG/ Az elhullást növeli a gyenge gondozási munka, gyenge munkaszervezés, pl az orosházi tangazdaságban előhasu üszőket a megengedettnél korábban fedeztették be és igy gyengék