MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. szeptember 13. - 1954. október 25.

1954. október 4.

vannak: ilyen megnyilvánulások. Továbbá tapasztalat az is, hogy az is gátolta a munk.it, hogy a nehéz­ségekkel küzdő termelőszövetkezetek falé a járási pártbizottságaink nem adják meg a megfelelő segitséget, a patronálas mindinkább azon termelőszövetkezetek felé irányul, ahol kevesebb a probléma, ahol jól dolgoznak. Pl. a gyulai Petőfi termelőszövetkezetnél hosszú ideig húzódott az a kérdés, hogy különválnak", ott van a j rási pártbizottság közel, - mellette - azonban senki nem volt ebben a termelőszövetkezet­ben, nem volt, aki tisztázta volna ennek a termelőszövetkezetnek a problémáját. Ilyen szempontból az szükséges, hogy főleg azon termelő­szövetkezetek felé adjunk meg minden segitséget, ahol vannak nehéz­ségek. Bzzel kapcsolatban fel kell vetni azt, hogy a termelőszövet­kezeten belüli nehézségek többször a termelőszövetkezetben lévő sze­géuyparasztok és a középparasztok közötti ellentétekből adódnak.. Bz a kérdés is tisztázva volt mar egyszer, azonban ugy néz ki a helyzet, hogy méeg-egyszer napirendre kell tűzni. Ki kell hangsúlyozni azt, hogy a termelőszövetkezeten belül két fajta embert ismerünk, jól. és becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tagot és nem dolgozó termelő­szövetkezeti tagot. Felvetődik egyes termelőszövetkezeteknél a különválásnak a kérdése.A­hol feltétlen nem tudjuk megakadályozni, vagy ahol szükséges a külön­válás, és a járási vezetőink ugy látják, hogy ez a megoldásnak az út­ja, lehet ezt ilyen szempontból engedélyezni. De semmi esetre sem le­het azt megengedni, hogy az egyes termelőszövetkezeteket felduzzasszuk a.ic .r a földterület, akár a tagság szempontj .ból.Nem véletlen, Jaogy ter­melőszövetkezeteinknél többször a probléma a nem megfelerlő vezes és irá­nyításból adódik. És ha mi felduzzasszuk ezeket a termelőszövetkezete­ket, hol a biztositék arra, hogy ez megfelelően lesz iranyitva, vezet­ve. Szó volt a földleadás kérdéséről. Bz igen veszélyes jelenség. Egyes termelőszövetkezetekben olyan helytelen nézetek vannak, hogy 8 eset­leg 9 kat. holdon - egy-egy tagra esőén - akarnak nagyüzemi gazdál­kodást folytatni. Ez szembe-áll pártunk, a kongresszus határozatával, szembe-áll magával a gyakorlati élettel. Hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét középparaszti szintre emeljük, ezt nyolc holddal semmi­esetre sem tudjuk biztosi tani.Ha 8 hold esik egy-egy tagra, ez magé­val hozza azt a veszélyt, hogy nem tudjuk a termelőszövetkezetek állat­állományát fejleszteni, már pedig az állatállomány fejlesztése az, ami a jövedelmezőség szempontjából sokat jelent a termelőszövetkezet­nek. Bzt meg kell magyarázni a termelőszövetkezeteknek. Másrészt meg kell nézni ezeknél a termelőszövetkezeteknél, ahol földleadási problé­mák vannak, hogy hogyan vannak most bevonva a családtagok. Amig az ara­tás-cséplésnél megvolt a Családtagok bevonása, most nagyon rossz ké­pet mutat a bevonás, v; gy a gépi erő felhasználása. Meg kell azt néz­ni, hogy hogyan néz <ci, milyen maga a munkafegyelem a termelőszövet­kezetekben. Hogyan tudnánk uj tagokkal és kevés földdel rendelkező ta­gokkal erősiteni ezeket a termelőszövetkezeteket. A politikai munkát ugy kell irányitani, hogy ezek a termelőszövetkezetek erősödjenek keve­sebb földterülettel rendelkező paraszttal. De ebből semmi esetre sem szabad, hogy az következzen, hogyha közópparaszt jelentkezik, azt nem vesszük be a termelőszövetkezetbe. Ahogyan felvetődött 16 ilyen problémás termelőszövetkezet van. Azt kel­lene megcsinálni, hogy a mezőgazdasági osztály méegegyszer tisztázza ezt a kérdést a járási pártbizottságokkal. Járási pártbizottságaink ahol ugy látják, hogy nem indokolt ez a felvetés, oda menjen ki egy felelős funkcionárius és beszélje meg az ottani vezetőkkel, mutassa meg, hogy milyen veszéllyel jár, ha leadnak egy csomó földterületet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom