MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. július 12. - 1954. augusztus 30.
1954. július 19.
Véleményeim szerint egy- ik. íalaa tnak kéne meghatárózni , az üz^mágak egymáshoz való viszonyának „vitását. 'Alapvető ^Jj^ vény terme sztés ós a felesleges munkaerőt használjuk fel a kisegitS 1 üzemágakba. Olyan . üzemágakát hozzunk létre, amely akkor foglalkoztatja a. dolgozókat amikor a fő üzemágákban kevesebb a munka. Az. állattenyésztéssel kapcsolatban. A hiányosság' fő' oka, -hogy tszsink zömében a"a állatállomány'szót van forgácsolva. Több helyen el van helyezve egy pár deb állat és két-három ember van mellette., ha összpontosítanánk, akkor. kevesebb ember elég.volna. Meg kellene gyorsítani az epitkezóst, arai az állatállomány' összevonásának a feltétele.- •. „ % ' ' A következő probléma a tsz-ekben a vezetésben van. A tsz elnökök zöme nem elnök, hanem'beszerző, állandóan utaznak... áz a ,1'nökök, van ugy, hogy 4-5 napig sincs otthon. Különböző megbeszélésekre járnak a vál-„ lelátókhoz, így a tagok munkához való viszonyán múlik, hogy hogy megy a munka.. Itt. azt^ kellene csinálni, hogy átbeszélni ezt a.kérdést ós "a 'szövetkezetben megoldani, • hogy az elnököl: 'ottlegyenek a .tsz-ben, • irányítsák a munkát.. A különböző szervek is csak az elnökökkel\áll-.• nak szóba. Itt kellene szerintem-a vezetést megszilárditani. A jelentós is felveti, hogy tsf-einkben a növénytermesztésben nagy-' fokú s.pontanitáa van,' az a nézet' alakult ki, hogy szántünk-yetünk és amit az isten ad 'betakaritjük. Nincs határozott törekvés a termés 'növelésére,'esetleg csak egy pár tsz-ben. Felv:tjük, -hogy 10-15 má- : zsás búzatermést el. helet-e érni?- Zömében azt. mondják,' hogy el lehet érni, csak nem folyik .törekvés - rá.: - :. . . "• A tanácsok-feladatával kapcsolatban,' nagyon el vannak-foglalva a napi, munkával, csak a napi opérativ feladatokat végzik. Felvetődik hálunk is 'egy pár tsz-ben, hogy- sök .a . föld, ezt. meg la et oldani -az 'üzemágak.helyes alkalmazásával és.a munkaerő átcsoportosításéval,ugy, hogy a 'járásban egy. hold földet sem kell-leadni... A meglévő géppark se nincs kihasználna. Ami a szövetkezétek.jövedelmezőségét illeti), nekem, az a véleményem, .hogy tsz-eink jelentős része, el fogja érni az 0^ énileg dolgozó középparasztok szinvonalat, iüz megmutatkozik abban is, hogy, a-búzatermelésben világosan' látni, hogy azegyénileg dolgozó parasztok átlagtermésénél a tsz-ek általában jobbak lesznek. A kapálásban sem maradnak-el, a cukorrépa ós kukorica termésben is el- érik azt a szintet, az•állattenyésztésből is. elég komoly bevétel alakul ki a tssr-ekboh. . • - • > A tsz-ek nem használják ki megfelelően a részükre nyuj'tott szabadpi-.' aci lehetőségét. Nem mennek piacra;- Az egyénileg dolgozó parasztság jövedelmének jelentős része, a szabadpiacból.van, ezzel nemcsak a jö• védelmező séget lehet fokozni, hanem 'uj tagokat is vonz a- tó&-be. -A '"• szövetkezeti tagok, is a' ház;táji gazdaság termény és'állatállománya- . val mennek a szabadpiacra, a tsz ezt- nem 'csinálja ós ezért húzódnak •'' ki a .tagok a tsz-ből. A csoporttagok - az • egyénile-g dolgozó, parasztokat .a s-zabadpiaoon keresztül nézik.; A tsz dolgozói nem tudják, hogy a tsz a leszerződött hízóért mit nap, de- hogy az egyénileg dolgozó parasztok mit kapnak a szabadpiacon az elválasztott malacért, azt tud ják, ez mutatja, hogy 7 ' mennyire érdeklődnek a szabadpiac; iránt.. A tszek jövedelmezőségének kérdését illetően a javaslatban nagyjából -fel Vannak v etve, de szerintem ki kell egészíteni és bővebben, kitárgyalni "Van. fejlődés egy pár tsz pártszervezetének munkájában, de- nem lehet, általánosítani a tsz-ekben. A járási pártbizottság-csak a községi pár bizottságon keresztül prÓDál segítséget., a-dni. A tsz pártszervezet' a községi' pártszervezethez tartozott, most a járásJL pértbizottsághhz tartozik a-tsz pártszervezet is. . ' • •
