MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. május 3. - 1954. június 28.

1954. június 14.

U2> Azok a hibák is fennállanak a terítés terén, hogy a Jészöv meg­kapja a keretet, beküldi az igényt a nagykereskedelmi vállalat­nak, de nem figyelik, hogy egyes községek követlenül viszik ki az árut, igy ismét kiszállítás történik. Az helyes lesz, hogy a nagykereskedelmi vállalat csak a járás területére adja ki ne községekre. Az ilyen hiányosságok részben a nem eléggé képzett szakemberek munkájából adódik. A káderekkel való megerősités folyamatban van, ami biztositani fogja az áruellátás zavartalan menetét. A jelentéssel kapcsolatban az a véleményem, hogy nem eléggé konk­rét, nem mutatja meg. hogy a szakemberek átcsoportosítása szük­séges-e. Hogy későn kapták meg a jelentés készítésre vonatkozó tájékoztatást az én hibám, mert közbejött a kongresszus és nem lett MB ülés, Diósi e lvtárs; A földmüvesszövetkezeteknek kell er'snek lenni, mert a falu ellátásat,Békésmegyében ez biztosit ja, ezért fő fe­ladat, hogy a Jászövöket megerősítsük, mert nem képesek elvégez­ni a feladatokat. Az a javaslatom, hogy el kell dönteni, hogy a járási szövetkezetek áruteritő szervek legyenek, vagy felvásár­ló szervek, mert a földmüvesszövetkezetek adnak is és vesznek is. Véleményem szerint a földmüvesszővetkezetéknek elsősorban az a feladatuk, hogy az áruteritést, a falu jó áruellátását biztosit­sák. A jelentésben sok az ellentmondás. Feltétlenül meg kell ta­lálni a módját annak, hogy megfelelő mennyiségű szódavizet kap­junk. Polyákné elvtársnő: Egyet értek azzal, hogy a Mészöv területén kell javulást elérni, mert az a tapasztalat, hogy sok körlevelet küldenek, de nincs meg a megfelelő segítségadás azok levitelóahez és végrehajtáséhoz, pl. a mezőkovácsházi járás 3 hónap alatt 2.563 körlevelet kapott. Helyes felvetni azt a kérdést is, hogy mióta a f öl dmüves szőve tke ze tek pártszervezetei megszűntek, azóta a föld.szöv dolgozói nem járnak el pártrendezvényekre. A helyes áruterités területén sok hiba van. Nem tervszerű, inkább alka­lomszerű, nincs figyelembevéve a helyi szokások, pl. Dobozon évek óta az asszonyok papucsot vásárolnak, akkor ne magassarku cipőt vigyünk oda. A földmüvesszövetkezeteknél jellemző a kapitalista kereskedelem jellege. Megmutatkozik olyan konkrét tényekben, hogy akkor visz­nek árut, mikor üzletet látnak benne. Pl. Gádoroson az italmérő­ben addit nem adnak sört, mig a bor el nem fogy. Ezenkivül ta­pasztalható, hogy az italboltokban nincs, kint a hivatalos árjegy­zék, pedig erre határozat van, hogy kint kell tartani. Ugy vetik fel egyes föld.szöv. dolgozók, hogy ha valahol elszámolnak vala­milyen összeget, akkor azt be kell hozni, amit azzal tudnak elér­ni, ha nincs kint a hivatalos árjegyzék. Major os elvtárs; A Mészöv által készitett jelentésből és a beszá­mol ókbójL nem s'okat tudunk meg, pl. mi a terv ós mi a tény. Én sem látom világosan hogyan néz ki ós nehéz érdemben hozzászólni. Javaslom, hogy ne hyugodjunk meg abban, hogy a minisztérium meg­terheli a KTSz-et teljes egészében. Ezen a téren a tanácsoknak is van feladatuk és előfordul, hogy más megyék előbb leszerződ­tek a KTSZ-el ós nem engedtek kiszállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom