MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. március 15. - 1954. április 26.
1954. április 5.
tétele, As elmúlt években megtörtént az, nogy nem törődtünk azzal, hogy volt-e őszi mélyszántás, volt-e trágyázás, milyen a talaj minősége, hanem csak egyszerűen a négyzetes vetést szorgalmaztuk. Természetesen, ahol nem volt megfelelő a talaj, a négyzetes vetéssel nem tudtunk megfelelő eredményt elérni, ezen keresztül megcsúfoltuk az agrotechnikát* A szép eredmények abban az esetben születnek meg, ha az előfeltételeket biztosltjuk. Hálunk is mutatkozik probléma a föld-területnél. A statisztika szerint 74 ezer kh* van, a megyei tanács részéről 82.1oo kh-ra kapjuk a tervet. Vagy mutatkozik olyan jelenség, hogy az egyik termelőszövetkezetnek volt 600 kh* földje, mi nyilvántartottunk 680 kh-t, erre a területre vetettük ki a tervet* A kilépési hangulat a járásunk területén is megvan, a békési "Előre" termelőszövetkezetben 3o tag adta be a kilépési nyilatkozatát. g rank elvtárst Plósi elvtárs felvetette a serfcádi "Dózsa* termelőszövetkezet felülvizsgálásának a kérdését. Ebben a termelőszövetkezetben nincs kilépő, éppen azért nézzük meg, mert viszonylag jó, agitációs szempontból akarjuk feldolgozni. Helyes volna, ba a ter- u melőszövetkezetekből kilépők ügyét külön megvizsgálná a megyebizott-íí ság. Nagyobb jelentősége van ennek a problémának, mint sem hogy csak'! meg említsük. Klaukó elvtárs: A tavaszi mezőgazdasági munkák, szántás-vetési munzaic időbeni elvégzése mindenkor komoly feladata volt a pártszervezeteknek, állami szerveknek egyaránt. Komoly feladatot jelent, hogy ezt időben, a minisztertanács határozatának megfelelően hajtsak végre. A mostani mezőgazdasági munkák, szántás-vetés időbeni elvégzése, minőségben való biztosítása sokkal nagyobb jelentőséggel bir, mint eddig. Ezt a jelentőségét mindenekelőtt a Központi Vezetőség december 19-i határozatából adódó feladatok határozzák meg. Egyetértek azzal, amit a Kanyó elvtárs beszámolójában felvetett, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkát, vetést akadályozza a szántás területén lévő lemaradás. Ezen a terén komoly lemaradások vannak nemcsak a szeghalmi járás területén, hanem a gyomai, orosházi járás területén is. E három járás területén lévő nagyfokú lemaradás azt mutatja, hogy e-tekintetben nekünk sürgős, azonnali intézkedéseket kell tenni, biztositani kell a tavaszi mezőgazdasági munkák alapját, a szántási munkák meggyorsítását. Lemaradás és hiányosság van az egyénileg dolgozó parasztok területén a gépállomással történő szerkődéskötést illetően. Kétségkívül gátolja a szerződéskötéseket az a tény is, hogy a gépállomások még azokon a területeken sem végezték el a munkát, melyre megvan a szerződés. Ez visszatartja a dolgozó parasztokat. Az mutatkozik meg, hogy nagyon sokat vállaltak a gépállomások, ugyanakkor nem teljesítették a vállalásukat. Az egyénileg dolgozó parasztok jogosan vetik azt fel, hogy tavaly' ls kötöttek szerződést és nem szántották fel a földjüket. Jogos az a felvetési is, hogy gátolja a szerződéskötést a minőségi munka is. A minőségi munkánál nagyon sok jogos kifogások voltak a dolgozó parasztok részéről. Lipták elvtárs felvetette/ hogy Békéscsabáról lehet átvinni gépeket azokra a területekre, ahol nagyobb lemaradások vannak a szántással kapcsolatban. Itt mindenekelőtt az említett 3 járás vetődik fel. Ebbe a három járásba kell elsősorba átcsoportosítást eszközölnie onnat, ahol megvan a reális alap arra, hogy a visszamaradt gépek időben el tudják végezni a munkát. A mezőgazdasági osztály a megyei gépcsoport igaagatójával ezt a kérdést beszélje meg, és az átcsoportosítással kapcsolatos ütemtervet 8-ig el kell készíteni* Több helyen vannak 0lyan problémák, mint Gyulaváriban, ahol 6 gép kihasználatlanul áll. Ezt a problémát meg kell nézni. A járási pártbizottságok felé azt
