MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. március 15. - 1954. április 26.
1954. április 5.
Felvetettük, hogy a járási titkár elvtársak ellenőrizzék jobban a tavaszbuza vetése érdekében folyó munkákat. Azonban azt a nagyfokú ellenállást, amely a tavaszbusa vetésével szemben megmutatkozott, nem tudtuk leküzdeni. 21 ezer fogaterő van a megye területén, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának megállapítása szerint, ennek lo-15 százaléka szántás-vetési munkákon kívül van foglalkoztatva* i gépállomások területéről feketeszántásról nekünk nem jelentettek .Azonban olyan irányzat van, hogy a gépállomások dolgozói az állami gazdaságok felé mennek inkább dolgozni, ahol nagy táblákon dolgoznak, több eredményt tudnak elérni. A megye területén a termelési bizottságok munkáját nem Ismerjük átfogóan. Felvetette Borbély elvtárs, hogy az állami gazdaságok részéről van-e segítségadás más terület felé, termelőszövetkezet felét Még ilyen kezdeményezés nincs a megyében. Az jellemző több évre visszamenőleg, hogy a tavaszi munkákat állami gazdaságaink jól és gyorsan tudják elvégezni, azonban a növényápolásnál súlyos lemaradással küzdenek. Ml arrak törekszünk, hogy a gyengébb termelő- 1 szövetkezeteknek az állami gazdaságok szakmailag adjanak segítséget. Megfelelő szakemberek segitsék a termelőszövetkezetek munkamegszervezését. Március 15. után különösen találkozunk azzal a hely, zettel, hogy tömegesen adnak be kilépési nyilatkozatot. Találkozunk ilyen jelenséggel Békéscsabán, Mezőmegyer, Bélmegyer, Békés, findrődön, Gyula. Mintegy 7-8oo között mozog azoknak a száma, akik beadták kilépési nyilatkozatukat, hogy biztosítsák magukat, hogyha nem lesznek megelégedve a termelőszövetkezet jövedelmével, akkor fclléphesenek. Ennek oka az, hogy legtöbb helyen a termelőszövetkezetek tagjaival párt-, és tömegszerveink, állami szerveink sem politika- 1 ilag, sem gazdasági problémák megoldásában nem foglalkoztak megfelelően.És nem ellensúlyozták azt a helytelen, elég komoly zaklatást , amelyet elkövettek. Oka továbbá as, hogy a termelőszövetkezetekbe \ belépett dolgozó parasztok félé éveken keresztiül a bevitt állatok, felszerelések ellenértéke nem került elszámolásra. Jelenleg sincs erre keret biztosítva, ugyancsak oka a termelőszövetkezetek tagjainak tavaszí pénztelensége. Ugyanis termelőszövetkezeteinknek csak egyírészénél tudtak eddig előleget biztosítani. Eddig a termelőszövetkezetekben az volt a helyzet, hogy a bevételekből nem eszközölhettek előleget, hanem a tartozásokat kell kifizetni. Azonban most rendelkezés van arra, hogy a bevételek 50 százalékát előlegként kiadhatják a termelőszövetkezeti tagoknak. t Különösen a középparasztr és kisparaszti rétegből tevődik ki a kilépők nagyobb része. Amit még mindig táplálnak olyan nézetek, amit Endrődön tapasztaltunk, azt vetik fel, hogy jobb szeretnék, ha a középparasztok kívül volnának a termelőszövetkezeten. Az agrárproletár származású tagok azt mondják, hogy addig nem ls lesz rend a termelőszövetkezetben, még a középparasztok bent vannak. Azt ve- t tik fel, ha a középparasztok kilépnek, megszilárdul a termelőszövet- \ kezet. A középparasztokat és kisparasztokat foglalkoztatja az is, hogy földjáradékot évek hosszú során nem kapták meg a termelőszövetkezettől. És vannak olyan gazdasági problémák is, mint az aránytalanul megállapított aranykorona értéke a földeknek, amelyek gátolják a megfelelő munkakedvet. j A brigádszervezetek kialakítása sem megfelelően megy a termelőszövetkezetekben. A gyulai M Petőfi" termelőszövetkezetnél ahogyan megnéztük, az mutatkozik meg, hogy nem hajtották végre azt a határozatot, hogy a kommunistákat megfelelően, arányosan osszák el a brigádokba* Majdnem egy brigádban dolgoztak a párttagok.
